Szolgálat 88. (1990)
Tanulmányok - Szabó Ferenc: Materializmus és keresztény értékek
rolni az emberi jogok listáit, hanem a konkrét helyzeteket is figyelembe kell venni. Különben az Emberi Jogok Nyilatkozata már bizonyos konszenzust, egyetértést fejez ki. Ezek alapján hívők és nem hívők megvitathatják a konkrét kötelezettségeket az adott helyzetekben, megjelölhetik azokat a feladatokat, amelyekkel csökkenthetik a távolságot az eszmény és a valóság között, tehát tisztázhatják: hogyan lehet kidolgozni konkrét közös akció- programokat, hogy az emberi jogokat beépítsék a törvényhozásba, illetve a gyakorlatban megvalósítsák ... A második megbeszélést Sao Paulóban (a Katolikus Egyetemen) a biológia, a genetika és a fizika szakembereivel folytatták. Az atomkutatás és az atomenergia békés, ill. háborús felhasználása; a genetika hasznosítása új növények létrehozásához, ill. a génmanipuláció emberi egyedeken stb.: mind-mind súlyos etikai kérdéseket vet fel. Milyen etikai "kódexhez" kell igazodni a tudományos kutatásban és a technikai vívmányok alkalmazásában? Kétségtelen: a hívőknek részt kell venniök a kutatásban és az emberi fejlődés előmozdításában. A keresztény hit, az evangéliumi erkölcs nemcsak tilalomfákat állít fel, hanem - elsősorban - előrelendít, mert a világ végső átalakulásába és feltámadásunkba vetett reménység arra sarkall bennünket, hogy humanizáljuk a hominizált világot, hogy majd ezt az emberivé tett világot - elsősorban is a dráma főszereplőjét, a szabadon alkotó és szerető embert - istenivé alakítsa az isteni Lélek. Arns bíboros Teilhard de Chardint idézte: "Egyre inkább biztos vagyok abban, hogy a keresztény reneszánsz első megnyilatkozásait észleljük, melynek az a hivatása, hogy teljesen meghódítsa a világot, jobban, mint kétezer évvel ezelőtt az evangélium első elterjedésekor. A Krisztusba vetett hit, a világba vetett hittel szintézisbe hozva, úgy érzem, ellenállhatatlan szellemi energiákat képvisel: minden jelenleg lobogó lángnál erősebb Tűz!" Igazában itt van a lényeges különbség az evilági humanizmusok (marxizmus, pozitivizmus, szcientizmus, pragmatizmus) és a keresztény etika, a teljes humanizmus között: a motivációban (indítékokban), amely lendületet ad a cselekvéshez, mert értelmet, célt ad - végső Célt - az emberi kalandnak. És főleg: az emberi szívet átalakító Lélek kegyelme képessé tesz bennünket a különben lehetetlen testvéri szeretetre. A keresztény az emberi személyt (így az etikai értékeket és elveket is) Istenhez, Krisztushoz való viszonyában szemléli: minden ember Isten teremtménye, Isten képmása, az Atya gyermeke, Krisztus testvére és örök életre hivatott lény. Az ember, akivel "erkölcsösen" vagy "erkölcstelenül" bánok (az alaptörvény a szeretet!), Istent, Krisztust képviseli, ahogy Máté evangéliuma az utolsó 35
