Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Kereszty Rókus: Szent Bernát és a modern autonóm ember

ezt az ember alkotóelemévé vált sarat is értékeli, és a legalacsonyabbat is a legmagasabbal akarja egyesíteni, "summa imaque consocians" (Csi 2: 18: III, 426; vő. 2Nat 4: IV, 254).

Ez tehát a végső célja Isten tervének, aki az "unitor rerum" (Nat BMV 2,1: IV, 252), a minden dolgok egyesítője: a Krisztushoz hasonult, önmagával kibékült, testében szellemi egységét megvalósító egyén, aki ugyanakkor egyesült minden üdvözült embertársával (sőt az angyalokkal is). Ez az az egyetlen Jegyes, akit a Szentháromság egy Isten kegyelemből szinte önmagával egy szintre emelt. Kapcsolatukat jellemzi az "una uni", vagy "una facies uni faciei" kifejezés (SC 68,4: II, 198; Csi V, 27: III, 490). E néhány szó tartalmazza legtömörebben és legjellemzőbben Szent Bernát tanítását az egyén végső hivatásáról.

Ez Szent Bernát válasza a modern autonóm embernek is, aki meg- hasonlott önmagával és az emberiséggel, a világmindenségben csak véletlen vagy ellenséges erőket lát, elveti a ferdén felfogott isteneszmét, teste földi jólétéhez görcsösen ragaszkodik, de kétségbeesett vagy közönyös pesszimizmusában még csak nem is gondol arra, hogy a test éppen a halál után lesz tökéletessé. Bernát teológiájában ez a meghasonlott ember rokon lélekre találna, aki nem veti meg az ember öntudatát és személyes szabadságát, sőt azt a modern embernél is nagyobb tisztelettel értékeli, hiszen az isteni örökkévalóság képmását látja benne. De a nárcisztikus öncsodálat és az egyén abszolút autonómiája helyett Bernát azt a Krisztus-, illetve Isten-központú humanizmust ajánlja, amely az egyénben az egész megtisztult emberiséggel azonos, egyetlen Jegyes vonásait fedezi fel, és ennek az Igének adott és az Ige fényében tündöklő Jegyesnek a testet is átalakító szépségét tekinti az elérendő emberi ideálnak.

1) A Vita prima szerint, melyet jó barátja, Saint-Thieny-i Vilmos írt. Vilmos ezt közvetlenül Bemáttól tudta: "sicut fateri sólet" (III, 9: PL 185, 231 D) 2

2) Szent Bernát műveit a kritikai kiadásban elfogadott rövidítések alapján idézem, a számok a kritikai kiadás kötet- és lapszámra vonatkoznak: Sancti Bemardi Opera vol. I-VIII. Kiadták J. Leclerq, C.H. Talbot és H.M. Rochais (Roma: Editiones Cistercienses, 1957-1977). Ahol nem adok utalást, ott vagy Farkasfalvy Dénes, "The First Step in the Spiritual Life: Conversion" c. előadását, vagy saját előadásomat: "Relationship between Anthropology and Christology. St. Bernard, A Teacher for Our Age" használom fel. Mindkettő nyomtatásban is megjelenik az 1990. szept. 11-15-i római nemzetközi Szent Bemát-kongresszus többi előadásával együtt.

23