Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Kereszty Rókus: Szent Bernát és a modern autonóm ember

Nisszai Szent Gergely gondolatvilágából is bőven merített, és mindebből a saját élményvilágán átszűrt és a végső elvekig átgondolt egyéni szintézist teremtett. Az is igaz, hogy az Abelárdban jelentkező modern teológiai racionalizmus veszélyét gyorsan felismerte, s szelleme és tolla minden erejével ellene fordult.

Ugyanakkor azonban Bernát maga is az autonóm, az egyéni szubjektivitást értékelő modern ember előfutára; önmagában éli meg és győzi le a modern ember kísértéseit. Tudjuk, hogy Cíteaux-ba lépését a világi tanulmányokhoz való ragaszkodás, a "stúdium litterarum" és az "amor scientiae saecularis" majdnem megakadályozta.1 Műveiben vissza-vissza- térő téma az öncélú tudás és a tudásának hiú dicsőségében sütkérező bűnös leleplezése. Bevallja, hogy saját (nem a szentatyáktól vett) véleménye szerint Lucifer is az autonóm, isteni tudás megkívánásával vétkezett (Hum 31- 36; Retr: III, 41-44; 15; I. Nov3,l: V,311). “ Talán ez a személyes vonzódás az öncélú tudás, az egyén szabadságát és ragyogását kereső előreneszánsz életideál iránt magyarázza meg, miért fordul Bernát megtérése után olyan szenvedélyesen az autonómia és a szubjektivizmus veszélyei ellen.

Mindezek előrebocsátása, reméljük, megmutatta, hogy érdemes megkérdeznünk Bernátot: milyen választ ad annak a mai embernek, aki féltékenyen óvja szellemi autonómiáját és szabadságát, de ugyanakkor lemondott arról, hogy megtalálja az élet értelmét; hiszen úgy gondolja, hogy a szédítő méretű kozmoszt idegen, végső fokon az emberiség pusztulását okozó rideg törvények kormányozzák, vagy éppen semmi sem kormányozza, hanem a világegyetem csupán értelmetlen véletlenek összjátéka; istenfogalma nem több, mint egy állítólagos erkölcsi rossztól távol tartó, félelmetes bíró képzete; embertársaival meghasonlott, mivel mindenkiben csak vetélytársat, illetve saját boldogságának eszközét látja; de legfőképpen meghasonlott önmagával, mivel a vágyak, szenvedélyek és saját tettei darabokra szaggatták, ifjúsága legszebb álmaival, jobbik énjével szembefordították?

Ha az ilyenfajta ember kezébe venné Bernát írásait, akkor azt olvasná, hogy a világmindenséget és annak törvényeit nem a véletlenek érthetetlen láncolata, de még csak nem is egy rideg Legfelsőbb Értelem, hanem a legszabadabb Személyes Szeretet alkotta és kormányozza, ő a "creatrix et gubernatrix universitatis" (Dil 35: III, 149). Ez a Személyes Szeretet a Szentháromság, akit az önmagáéból önmagának semmit meg nem tartó tökéletes szeretet tart össze és tesz egy Istenné:

Senkinek se tűnjön értelmetlennek az, amit mondtam, hogy ti. Isten is törvény alapján él, hiszen ez a törvény nem más, mint a szeretet. Ugyan mi őrzi meg ebben a legmagasabb és boldog

17