Szolgálat 87. (1990)
Az egyház szava - Néhány szempont a keresztény elmélkedésről
AZ EGYHÁZ SZAVA NÉHÁNY SZEMPONT A KERESZTÉNY ELMÉLKEDÉSRŐL Ezzel a címmel intézett levelet a Hittani Kongregáció 1989. október 15-én, Nagy Szent Teréz ünnepén a katolikus Egyház püspökeihez. A 31 pontból álló és 7 fejezetre osztott levél nagy részét teljes fordításban közöljük, ezért mellőzzük az idézőjelet. Amikor helyszűke miatt egyes részeket elhagyunk, ezt három ponttal . .. jelezzük. Beleszövünk viszont néhány, az eredeti levélben csak jegyzetként szereplő kiegészítést, amelyek fogalmakat magyaráznak, vagy a levél értelmét teszik szabatossá. Ezeket a kiegészítéseket szögletes zárójelben, de teljes fordításban idézzük. I. Bevezetés 1. Jóllehet a modern kultúra sok szempontból nem kedvez a csendnek, az összeszedettségnek és az elmélkedésnek, sok keresztény kortársunkban élénk a vágy, hogy megtanuljon őszintén és mélyen imádkozni... 2. Az utóbbi évtizedekben egyre sűrűbb a kapcsolat a nem keresztény vallásokkal, valamint sajátos imaformáikkal és módszereikkel. Számos keresztényben felmerül a kérdés, hogy mi az értéke ezeknek a nem keresztény imamódszereknek. A kérdés elsősorban a keleti módszerekre vonatkozik. [1) "Keleti módszereken" általában a hinduizmustól és buddhizmustól su- gallt módszereket értjük, mint pl. a zen, a transzcendentális meditáció vagy a jóga. Távol-keleti, nem keresztény eredetű módszerekről van tehát szó, amelyeket napjainkban egyes keresztények gyakran használnak elmélkedésükben. Jelen dokumentumunk elvi és módszertani iránymutatásai nemcsak evvel a problémával kapcsolatban kívánnak támaszpontot nyújtani, hanem általánosabban, a mai egyházi, főleg az egyesületekben, mozgalmakban és csoportokban dívó gyakorlattal kapcsolatban is.] Egyesek manapság gyógyulás végett fordulnak ezekhez a módszerekhez: néhány keresztény bennük keresi a benső nyugalom és a lelki egyensúly útját, mivel fejlett technikájú társadalmunk szinte megszállottan lelki nyugtalanságba sodorja őket. Ezt a pszichológiai szempontot nem tanulmányozza levelünk; ellenkezőleg, a probléma teológiai és lelkiségi vonatkozásait világítja meg. Más keresztények a különböző vallásokkal és kultúrákkal való kapcsolat és megnyílás sodrásában azon a véleményen vannak, hogy imaelméletük sokat nyerhet, ha merít ezekből a módszerekből. S látva, hogy az utóbbi időkben a kereszténységnek jó néhány elmélkedési módszere feledésbe merült, felvetik a kérdést: nem gazdagíthatnánk az imael69
