Szolgálat 87. (1990)
Tanulmányok - Szabó Ferenc: A kétségbeesett remény prófétája
katolikus egyháztörténet, valamint egy magyar katolikus egyháztörténet, természetesen katolikus szerzőtől, a magyar katolikus társadalom mindegyik rétegében való legszélesebb körű terjesztés céljából. Mindezek a teendők alapvető fontosságúak magyar katolikus egyházunk tagjainak egyháztörténeti tudatformálását, lelkiségét elmélyítő egyháztörténeti tájékozottságának megalapozását illetően, fiatalok és felnőttek számára egyaránt. Szabó Ferenc A KÉTSÉGBEESETT REMÉNY PRÓFÉTÁJA Unamuno lelki útja (1864-1936) Művek, irodalom, hivatkozások. - Miguel de Unamuno, A tragikus életérzés, Európa Kiadó, Bp. 1989, ford. Farkas Géza; = T. - Miguel de Unamuno, Journal intime, Cerf, Párizs 1989, ford. Paul Drochon; = J. - Ch. Moeller, Littérature du XXe siécle et chris- tianisme, IV. kötet, 4. kiadás, Casterman, Párizs 1965,46-146,; = M. - F. Castelli, "Miguel de Unamuno dinanzi a Cristo"; La Civilta Catlolica, 1984/IV, 237-250. old. Érdekes egybeesés következtében 1989-ben jelent meg először magyarul Miguel de Unamuno A tragikus életérzés c. filozófiai műve és franciára fordított Naplója. A Sentimiento tragico de la vida 1913-ban látott napvilágot; a Diario füzeteit pedig csak 1966-ban tették közzé, kevéssel előtte fedezték fel. Charles Moeller kiváló monográfiájában már idézte 1960-ban. A Napló felbecsülhetetlen dokumentuma a filozófus író 1897-es lelki válságának és megtérésének; számos meglátását átvette és továbbfejlesztette, orkesztrálta A tragikus életérzésben. A spanyol "Kierkegaard" világszemléletét lényegében megtaláljuk ezekben a könyvekben, valamint a Velásquez Krisztusa c. hatalmas költeményben (1920). A kereszténység agóniája (1925) lényegében már nem módosította az író-gondolkodó világnézetét. Tanulmányomban igyekszem tárgyilagos képet rajzolni e bonyolult egyéniségről, e baszk egzisztencialistáról, Ágoston és Pascal, valamint Kierkegaard tanítványáról, e hitetlenül is hívő katolikusról, akit Lukács György bizonyára "az ész trónfosztói" közé sorolt volna (Kierkegaard-dal egyetemben), ha híres (és hírhedt) művében nem szorítkozott volna a német irracionalizmus bemutatására. Egy kicsit Lukács torzító értelmezése, a 53
