Szolgálat 86. (1990)

Elmélkedések - M. Claudina: Küldetésben

szenvedett Lucia saját családja és faluja körében, mert nem vonta vissza a Szent Szűz üzenetét. Elgondolkodtató, ahogy Jézus küldi apostoli útra övéit: "Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. Úgy küldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé. Ne hordjatok magatokkal se erszényt, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha beléptek egy házba, így köszöntsétek: Békesség e háznak és minden lakójának. Ha békességes ember lakik ott, rájuk száll a ti békességtek. Ha nem, visszaszáll rátok." Tehát békességet kell vinnie mindenhová Jézus apostolának. Az ő küldöttei valóban szegé­nyek legyenek, mint Szt. Ferenc és fiai voltak. Különben zárva maradnak a szívek. Az előbb jelzett küldetést megismétli Jézus a mennybemenetel előtt. így szól apostolaihoz: "Minden hatalmat én kaptam a mennyben és a földön. Elmenvén tehát az egész világra, hirdessétek az evangéliumot minden népnek, és kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” Azóta ezer és ezer lélekben ismétlődött meg ez a küldetés. Gondolok itt a papságra és a szerzetességre. A Cirillekre és Metódokra, a Gellértekre és a Xavéri Ferencekre, akik pogány földön hirdették az Evangéliumot, és népeket térítettek meg. De a munkáspapokról se feledkezhetünk el, akik Franciaországban újra evangelizálják a gyárak egyszerű dolgozóit. Teréz Anyának és követőinek küldetése van, s nemcsak Calcutta haldoklóinál, hanem minden ország legkivetettebb rétegeinél. Chiara Lubich lelki, olim­piai lángja, Jézus Krisztus tanításának és példájának megélése, keletről nyugatra, északról délre terjed, s hisszük, hogy valósággá válik Jézus vágya: "Tüzet jöttem bocsátani a földre, és mit akarnék mást, mint hogy az meg­gyulladjon." E láng lelke az igazi felebaráti szeretet. Győzni fog! Feléget mindent, ami nem hozzá tartozik: irigység, gyűlölet, rágalom, hamisság és haragtartás. S a magyar nép életében micsoda nagyszerű küldetése volt Rákóczinak, Széchenyinek, Deák Ferencnek, valamint a korunkbeli íróknak és költők­nek: Prohászkának és Tóth Tihamérnak, Mindszenty bíborosnak és Apor püspöknek, Apponyinak és Márton Áronnak vagy Tőkés Lászlónak. A missziós küldetéssel külön kellene foglalkoznunk, mert csodálni tud­juk azokat a misszionáriusokat, akik először léptek Kína, Japán vagy Ame­rika és Ausztrália földjére azért, hogy vérükkel termékenyítsék meg a talajt, melybe az evangélium magját ültették. Hány vértanút adtak az Egyháznak ezek az országok! Uganda áldozatai és szentjei! Mint piros virágok nyíltak ki a fiatal Egyház földjéből. E talaj táplálója a vértanú misszionáriusok vére volt. Meg kell emlékeznem Páli Szt. Vince csodálatos küldetéséről. Még fia­tal pap korában kalózok kezébe kerül, és Tuniszba hurcoljak rabszolgaként. De gazdáját megtérítve sikerül megszöknie, és ismét hazakerül Fran­90

Next

/
Oldalképek
Tartalom