Szolgálat 86. (1990)
Halottaink - Dr. Tóth József (Növendéke)
lották fiúk taníttatását. Hitoktatója készítette fel az elsőgimnázium anyagából magánvizsgára, amit sikerrel letett a ciszterciták egri Szent Bemát Gimnáziumában, s felvételt nyert a rendes nappali tanulók közé. Ötödikes gimnazista korától kisszeminarista; gimnáziumi eredménye és az érettségi bizonyítványa is kitűnő volt. Teológiai tanulmányait az egri Érseki Hittudományi Főiskolán kezdte meg. Szemináriumi elöljárói azonban mára második évre a budapesti Központi Szemináriumba küldték. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai karán folytatta és fejezte be "summa cum laude" doktori minősítéssel. 1938. október 30-án szentelték pappá. Lelkipásztori szolgálatát Kenderesen kezdte, Szmrecsányi Lajos egri érsek 1939. július 1-én nevezte ki ide káplánnak. 1940. július 22-én főpásztora megtisztelő feladatot bízott reá: a papnevelő intézet tanulmányi felügyelőjévé és a hittudományi főiskola helyettes tanárává nevezte ki. A tanulmányi felügyelő feladata: "rendszeresen tartozik őrködni afelett, hogy a növendékek a fegyelemre, tanulmányokra, valamint egyéb jellemképző és tökéletesedést szolgáló eszközökre vonatkozó intézeti törvényeket megtartsák". Fő tantárgya a szentírástudomány lett. Növendékei ekkor ismerték meg a jól felkészült tanárt, a fegyelmezett és fegyelmet kívánó prefektust. 1942. március 18. újabb határkő papi életében: a szeminárium lelkiigazgatója lett. Főpásztora megbízta a nagy feladattal: "a lelkiigazgató hajlítja és neveli a papnövendékek lelkét Krisztus követésére; így nagyrészt az ő példájától, buzgóságától és irányításától függ, hogy milyen áldozópapok kerülnek ki az Úr szőlőjébe a papnevelő-intézetből. Reája és az ő nevelő munkájára épül fel tehát az egyházmegyei papság szelleme, kegyelmi élete, fegyelmezettsége és kötelességtudása, s mindezeken keresztül a hívek hitélete. Ezért legyen növendékeinek gondviselője, meghitt tanácsadója, s ha kikerülnekaz életbe, tartsa fenn velük a legszorosabb érintkezést, és lelki ügyeikben legyen mindenkor hűséges gyámolítójuk." Ennek a főpásztori megbízásnak tett eleget a szemináriumban két évtizedes nevelői élettel, példaadással; ez meghatározója lett paptestvérei iránti magatartásának egészen élete befejezéséig. A papi élet keresztútjából is vállalta a reá eső részt. 1960. január 30-án nem alkalmatlansága vagy eredménytelensége, hanem erőszakos állami beavatkozás miatt kellett távoznia a szemináriumból. Brezanóczy Pál akkori főpásztora felmentési iratában ezeket írta: "Két évtizedes tanári, prefektusi, időközi lelkiigazgatói munkásságáért, mindenkor készséges lelkipásztori tevékenységéért, különösen pedig a szent lituigia szellemében Isten dicsőítésének szorgos előmozdításáért fogadja bensőséges hálámat Mindezt először a minden jó Adójának köszöntem meg. Távozásának okát személyesen adtam tudomására. Isten rendeléseként fogadta, ezáltal ezen keresztjét is érdemszerzővé magasztosította. Suscipiat Dominus. .." Érdemszerző életének több mint két évtizedét a jászkiséri plébánián élte le. Amire eddig a papnövendékeket tanította, most hívei épülésére gyakorolta. Fegyelmezett papi élete, buzgósága megnyerte hívei szeretetét és a másvallású emberek tiszteletét. 1982-ben kérte nyugállományba helyezését. Nem a papságtól, hanem a plébániavezetés sokszor nem papi feladataitól kért felmentést. Augusztus 1-én kisegítő lett Egerben a volt ferences templomban. Itt mutatta meg, mennyire ragaszkodik papi hivatásához, Isten 110
