Szolgálat 86. (1990)
Halottaink - Szalai Timót (Confrater)
rájára hívja. Ahelyett, hogy jó katolikus híveket neveljen, képzett és odaadó lelkületű vezetőied kell a hívek számára formálnia. Érdekes az Úr útja: munkálkodik alacsonyabb szinten, mint a gimnázium, az általános iskolában; dolgozik a főiskolán, magasabban, mint a középiskolai fok; csak éppen az marad ki az életéből, amire készült: a "középiskola"!... 1967- ig működött a győri szemináriumban, mindig lelkesedéssel, odaadással, átérezve a reá nehezedő feladatot. Szent és képzett papokat akart nevelni növendékeiből. Az itteni évek alatt kicsit alkalma nyílt arra is, hogy a latinszakos tanár szintén megmutatkozzék benne. Ügyes latin nyelvtant állított össze, tekintettel a szeminárium követelményeire. Afféle "egyházi" latinkönyv volt ez. 1967 után kétéves újabb segédlelkészi beosztást kapott Mosonban, majd dunaalmási plébános lett, hogy innét, ismét két év múlva, elfoglalhassa haláláig a csornai főplébánia vezetését. Mindent igyekezett megtenni, hogy híveit minél nagyobb számban és minél tökéletesebben elvezesse Istenhez. A szorosan vett papi munkák: a szentmise, a gyóntatás, a prédikáció stb. mellett istenadta művészi érzékét is arra használta, hogy híveit művészien megrajzolt plakátokkal, szépen megfogalmazott ismertetésekkel vonzza az Úr közelébe. Szeretettel karolt fel mindenkit: felnőttet és gyermeket egyaránt Nevéhez fűződik a csornai nagytemplom teljes külső és belső felújítása. Örülök annak, hogy a szemináriumban töltött tanári-prefektusi éveiben együtt lehettem vele. Plébánosi állomásain is sokszor együtt dolgozhattam Imrével. Olyan alkalmak voltak ezek, amikor mély lelki beszélgetésekbe mélyedtünk. Maradandó élmények számomra ezek a beszélgetések. Máskor is, ilyenkor azonban különösen megismerhettem azt is, hogy rendi kereteken kívül, egész lélekkel hű maradt rendjéhez. Milyen szívesen beszélt róla! Szobájában nemcsak ott függött Sík Sándor képe a falon, hanem gyermeki szeretettel vette körül a nagy elöljárót Milyen szeretet és tisztelet sugárzott belőle, amikor pL egykori prefektusát, Előd atyát emlegette! Július elején, egy hétfői napon beszéltem vele telefonon. Nem gondoltam, hogy utoljára. Szívével gyengélkedett, de a baj nem látszott veszélyesnek. Csak a halál utáni boncolás tárta fel, hogy Imre olyan szívsérüléssel született, hogy még műtét sem tudott volna rajta segíteni. Isten erre az időre küldte őt közénk: 1923-1988! Megdöbbentett a hír július 21-én hirtelen elhunyt. Csornai hívei között nyugszik, várja a feltámadást. Egy rend és egy egyházmegye vesztett benne nagyon sokat, vagy - inkább - nyert vele nagyon sokat az Úrnál! Confrater S ZALAI TIMÓT (1942-1988) Július 28-án még részt vett volt főnökének, Lőrincz Imrének a temetésén, és három hét múlva, augusztus 18-án őt kísértük utolsó földi útjára. Győrött született, 1942. július 5-én. Amilyen örömöt jelentett-nővére után és öccse előtt - megjelenése a kis családban, olyan fájdalmat hozott jó édesapjának, édesanyjának és testvéreinek korai távozása. Miután elvégezte középiskoláit a pannonhalmi bencés gimnáziumban, a Győri Püspöki Papnevelő-intézetbe kért felvételt. 1960 és 1965 között volt a szeminárium növendéke. Itt 105
