Szolgálat 86. (1990)
Levelesládánkból - Rövid levélrészletek olvasóinktól
lányom özvegyen maradt három kisgyerekkel; most mi neveljük a középső fiút. Ez most a nejem elsőrendű hivatása, miután ő is nyugdíjba vonult. -1990. V. 25. Nem nagyon szeretek írogatni; mivel azonban a legutóbbi számban olyasmit olvastam, hogy "ha valamelyik olvasónk sokáig nem jelentkezik... annak címére nem küldjük tovább a Szolgálatot", kénytelen vagyok jelentkezni, hogy meg ne szüntessék címemre küldeni a Szolgálatot, melynek kezdettől fogva szorgalmas olvasója vagyok. Szerencsés embernek tartom magam, hogy a Papi Lelkiség számai is megvannak birtokomban, és rendszeresen olvasgatom. A Szolgálatot bővebb, tágasabb kiadásban is el tudnám képzelni, szükség is lenne rá. A kiadások költségeire szívesen elvégzek tíz szentmisét. -1990. V. 26. Döbbenetes, amit 21 év alatt végeztek! -1990. V. 28. Régóta jár már nekem kedves jóvoltukból a Szolgálat, de telkemet nyomja az adósság. Mindig keresem benne azt a kis cédulácskát, amely a végzendő intenciókat jelöli ki. A mostani számban - úgy látszik, - felületesen olvasva kérésüket sietve igyekeztem eleget tenni az adósság lerovásának, és végeztem a szándékukra az intenciókat, minden kijelölés nélkül. Tudom bizony, hogy ez így nem jó; kapkodásomnak magam vagyok az okozója. Legfeljebb megy a "thesaurus Ecclesiae"-ba; ott is jó helyen van. Kérem, szíveskedjenek számomra kijelölni tíz intenciót; helyzetem lehetővé teszi, hogy vállaljam. -1990. V. 28. Én egy nagyon haszontalan és érdemtelen olvasójukvagyok. Már több mint egy éve kapom a lapot, s még csak meg sem köszöntem. Pedig sokat tanultam, erőt és vigasztalást mentettem belőle. Kedves könyveikkel együtt másoknak is adom olvasni. - Egyházközségemben teszem, amit tudok. Imacsoportot sikerült szervezni és fenntartani már öt éve. Zarándoklatokat szervezünk. Templomot takarítunk. Hittanosok után járunk. Énekkarunk van. Mellékesen még nagymama vagyok, meg öreg, magányos rokonaim vannak. Nagyon szépen köszönöm, hogy jóakaratukból még nem zártak ki. Kérem, ha tehetik, szíveskedjenek a lapot továbbra is küldeni. - 1990. V. 28. A Szolgálat már nagyon hozzátartozik az életemhez. Ha régen nem is tanítok már - nem az én elhatározásomból szűnt meg annak idején -, most meg már kiöregedtem belőle, meg a körülményeim is megváltoztak, de így is a Szolgálat olvasása közben úgy érzem, hogy beletartozom a "vérkeringésbe". A lapot annak idején ajándékba kezdtem kapni. Istenben boldogult P. Qry és Kardos Klára jóvoltából (ez utóbbival egy évfolyamon végeztük Szegeden a Xavériánumot). - 1990. V. 29. Azt hittem, a Szolgálat megszűnik, s ezért nem is nagyon gondoltam, hogy cikket kérő levél még érkezik hozzám. - Egyesült Államok, 1990. VI. 6. 102
