Szolgálat 85. (1990)
Könyvszemle - Kamill testvér kalandozásai a XX. században (Pánczél Gábor)
kertet kapott ugyan, otthonos jólétet élvez benne; de csak szolga, akinek rendben kell tartania a kertet, és akit tilalmak korlátoznak szabadságában. Nem fogadja el a helyzetével járó megkötöttségeket, önállóságra vágyik, csábítja a végtelen szabadsággal és lehetőségekkel kecsegtető' pusztaság. Büszke önteltsége lázadásba viszi: a szabadságot választja. Az emberi lét dilemmáját nagyszerűen jelképezi a héber szolga dilemmája: vagya biztonságos, otthonos, munkát és alávetettséget kívánó Éden, vagy a végtelennek tűnő, de mostoha pusztaság. Az ember ez utóbbit választotta: innen van az, hogy bolyongó, veszélyeztetett, kemény, Istentől elrugaszkodott és elátkozott élet a sorsa.) - A Képes Biblia különválasztja ugyan a két teremtéselbeszélést, de alapvető különbségüket nem érzékelteti. Nem domborítja ki az édeni fák, a gyümölcsszakítás, a kígyó szimbolikus és mitológikus jellegét. Ahogy pedig összekapcsolja a két elbeszélést, az felér az igazi bibliai értelem meghamisításával: "A világ teremtése után, amikor a föld még csak néhány napja létezett, Isten kertet ültetett Édenben ..." (I. kötet, 29. lap.) Tanácsunkat konkrétabban is megfogalmazzuk. Az a felnőtt, aki a gyermekkel együtt forgatja a Képes Bibliát, jól teszi, ha saját maga művelésére komolyan tanulmányozza egyrészt Solt Jenő így értsd az Ószövetséget! így értsd az Újszövetséget! című könyveit, másrészt az újvidéki Agape kiadónál 1983-tól kezdve megjelent, A Biblia története c. mű hét kötetét. A gyermekkel együtt pedig lapozgassa Szántó Piroska Bibliai képek című könyvét is, amely az üdvösségtörténet misztériumába sokkal jobb bevezető, mint a Képes Biblia. Ez utóbbi szövegéről is szólnunk kell. Általában jelentősen eltér a bibliai szövegtől. Eltérései, úgy tűnik, nem annyira az élethelyzet vagy az isteni üzenet jobb megragadását szolgálják, hanem egyszerűen csak a színes elbeszélést, az olvasmányosságot. Ez komoly elmarasztalást érdemel. Az elbeszélések közé betoldott egyoldalas fejtegetések sokkal jobbak, mint maguk az elbeszélések. A színes képek kifejezőek és ízlésesek. (Persze a mű alapbeállítottsága, melyet fentebb fundamentalistaként jellemzetünk, a képekben is kifogásolható.) A fordítás magyar nyelve kiváló. Sz. Kamill testvér kalandozásai a XX. században. Fr. Kovács Kamill ferences testvér önéletrajza. Szent István Társulat, Budapest, 1989. 207 o. Az önéletírások recenzeálása azzal a veszéllyel jár, hogy a könyv méltatása helyett a szerző személyiségére eshet a hangsúly, s elsikkad a mű, amely - különösen az író halála után - mindennél fontosabb. Könyvet igazán naggyá csak a jó stílus tehet. Kamill testvér élettörténetét az teszi élvezetessé, hogy mindvégig megőrzi az élőbeszéd természetességét, de az állandó visszaemlékezés (hisz memoár!) rengeteg értékes egyház- és kultúrtörténeti adatot hoz felszínre, amely a korszerű dokumentumregénnyel rokonítja. S e két, egymástól távol eső stílusirányt az esszébe áthajló líraiság kapcsolja össze; így lesz egy fráter önéletrajza kiváló olvasmány; igazi csemege az egyházi irodalom - gyakran műfajtalanságba laposodó - tengerében. A stílusrétegek kötőanyaga a humor. Anakronizmus lenne, ha csak anekdotákkal tűzdelte volna mega könyvét, ezért Kamill testvérazigazi, tiszta forrásból, a népnyelvből merített, amely mindig friss, szellemes, élcelődő, ugrató, s nem kímél sem papot, sem világit, de mégis keresztényi módon megbocsátó, ha csak emberi esendőségről van szó. 101
