Szolgálat 85. (1990)
Eszmék és események - Hollós János: A görögkatolikus egyházak mai helyzete Kelet-Európában a készülő törvénykönyv fényében
A választ a 174. kánon adja meg. (Ennek helyesbített szövegét a Nuntia 28, 46.0. közli.) Eszerint az illetékes hatóság ezekben a saját jogú egyházakban a jog szerint élükön álló hierarcha, aki az Apostoli Szék beleegyezése alapján dönthet olyan esetekben, amikor a közös jog a részleges jogra vagy a saját jogú egyház felsőbb közigazgatási hatóságára hagy bizonyos ügyet. Érdemes észrevenni ebben a Szentszéktől való közvetlen függés konkrét körülírásán túl azt is, hogy eme saját jogú egyházak részleges joga különbözik az egyházmegyei partikuláris jogtól akkor is, ha a saját jogú egyház valahol egyetlen egyházmegyére szűkül (pl. az eperjesi). Míg a saját jogú egyház részleges joga állandó, annak felépítésében alapvető, és érvényes minden további egyházmegye számára, ha a sajátjogú egyházon belül azokat létrehozzák, addig az egyházmegyei iog folyamatosan változtatható a megyéspüspök által. (Nuntia 22,123.0.) A gyakorlati példák között említi a kodifikáció a részleges jog elemeiben a káptalanokat. Ezekre vonatkozóan nem találunk rendelkezéseket az új kódexben, eltérően az előzőtől. Ennek indoka az, hogy az első kodifikáció is kimondta: ahol vannak káptalanok, azokat a részleges jog szabályozza. (Cleri Sanc- titati, 465. kán 3. § - erre utal a Nuntia a 19,17. oldalon.) Éppen az egyes saját jogú egyházak történetileg adott helyzete kívánja meg a részleges jog által történő és az Egyház legfőbb hatóságától állandósított szabályozást. (Nuntia, 22.12.0.) Ez természetesen a mindenkori adott körülmények függvénye is. Kelet- Európa görögkatolikus egyházai számára a 2. világháborút követő évtizedekben rájuk nehezedő nyomás idején a túlélés volt az elsődleges; ezekben az országokban a közelmúltig létjogukat sem ismerték el mindenütt. A II. János Pál pápa és Gorbacsov között létrejött 1989. dec. 1-i találkozó nyomán kedvezőbb elvi alapon indulhatnak meg a tárgyalások az ukrán görögkatolikus egyház legális működéséről. Ez remélhetően érezteti hatását a Kárpátalján működő görögkatolikus egyházban is, amelynek püspökei az elmúlt évben Magyarországon járhattak, felvették a kapcsolatot a hajdúdorogi püspökkel, és közvetítése révén a Szentszék nunciusával is találkozhattak. A szlovákiai görögkatolikus egyház számára a normalizálódás örvendetes eseménye az eperjesi megyéspüspök kinevezése és felszentelése; az erdélyi görögkatolikus egyház eddig titokban működő püspökei pedig Gyulafehérvárott jelenhettek meg az év kezdetén közös tanácskozásra a római katoükus püspökökkel és a pápai követtel, később pedig valamennyi püspöki szék betöltésére is sor kerülhetett. így századunk utolsó évtizede és a keleti katolikusok új kódexének kihirdetése kedvező helyzetben találja a magyar görögkatolilóis egyházon kívül a többi kelet-erópai görögkatolikus közösségeket is; ami a rendkívüli körülményekre épült kodifikációs elgondolások részbeni túlhaladását is jelentheti; azonban maradandó eredménye az esetleg teljes hierarchiával még nem rendelkező közösségek jogi helyzetének rendezése éppen azáltal, hogy elismerve önállóságukat, megnyitja előttük a saját jogú egyház teljes kiépítéséhez vezető utat. 95
