Szolgálat 85. (1990)
Tanulmányok - Naszályi Emil: A szellemek megkülönböztetése a lelkiség történetében
helyzetben a szellem tiszta megkülönböztetésére. Jézus sok kor társában élt bizonytalanság és értetlenség; nem tudták elfogadni Jézus istenségét. Az ApCsel-ben érezzük már a nagy biztosítékot, hogy minden ember számára Jézus a megkülönböztetés egyetlen alapja. Szent Pál leveleiben a megkülönböztetésnek nagyon nagy a szerepe. Pál világosan látja az egyes egyházak hibáit, de rámutat jó cselekedeteikre is. Egyúttal kidolgozza már a megkülönböztetés kritériumait is. Ilyenek: az a tétel, hogy a jó és rossz lelket gyümölcseiről kell felismerni (Gál 5,19-22.26). Ilyen értelemben írja önmagáról: "Istentől vagyok az, ami vagyok, s rám árasztott kegyelme nem maradt bennem hatástalan" (lKor 15,10). - Egy másik ilyen kritérium: ami építi az egyházat, az jó. A jó lelkét látja abban is, hogy nyugodtan tud szembeszállni a kísértéssel. A jó lélek igazolása a kapott isteni kinyilatkoztatás is. Az is ilyen kritérium, hogy az igazi adományok kísérője világosság és béke. A jó lélek gyümölcsei között nagyon fontos a testvéri szeretet. - A szeretet nemcsak a jó lélek jele, hanem a megkülönböztetésjele is. Általa növekszik a lélek képessége, hogy befogadja a Lélek ösztönzéseit. Pál számára a megkülönböztetés legfőbb kritériuma a Jézus Krisztussal szembeni magatartás: "Értéstekre adom, hogy aki Isten Lelke által szól, az egy sem mondja: átkozott legyen Jézus. De azt sem mondhatja senki: Jézus az Ur, csak a Szentlélek által" (lKor 12,3). Azokban, akik Jézust keresztre feszítették, nem volt meg az isteni utak megkülönböztetésének képessége (lKor 2,8). János, a szeretett tanítvány evangéliuma és levelei szoros kapcsolatban állnak egymással, de a levelek sajátosan fontos témája a megkülönböztetés. "Az Istentől származó lelket arról ismeritek fel, hogy minden lélek, amely megvallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van" (Un 4,2). A Lélek kritériumai mindenekelőtt a szeretet, amely a tanítványokban él, azután a Lélek, akit ő ad nekünk, majd a kenet, amely segít felismerni az igaz lelket, végül a biztonság, amelyben nincsen félelem. "Azok, akik az Istentől születtek, nem követnek el bűnt, mert az ő magja bennük marad, és nem vétkezhetnek, mert az Istentől születtek. így ismerhetők föl az Isten gyermekei és a sátán fiai" (ÍJn 3,9-10). Az atyák tanítása A II. sz. közepén Hermasz Pásztora kimondja a lényeges megkülönböztetést a rossz és a jó vágyak között. Gondolatát a későbbi atyák is többen felhasználták. - Órigenész (kb. 185-254) inkább a jó szellemekről beszél és a lélek saját cselekedeteiről. Összefoglalja a szellemek megkülönböztetésének egész szentírási tanítását. - Remete Szent Antal (+356), ahogyan őt Szent Atanáz bemutatja, a szellemek megkülönböztetésének elméletéről beszél. - Jeruzsálemi Szent Cirill (kb. 313-386) egyszerű emberekhez mondott szavai inkább gyakorlatiak. Szavaiban a Szentlélek úgy szerepel, mint egy jó barát: megment, meggyógyít, tanít, vigasztal, megvilágosít. - Euag- riosz Pontikosz (346-399) teológiai kidolgozást ad a megkülönböztetésről. Ebben írja, hogy a sátán, amikor a lelkek vesztére jön, néha a fény angyalának képében jelenik meg. - Szent Ágoston (354-^430) nemcsak egyes 8
