Szolgálat 85. (1990)
Eszmék és események - A magyarországi egyház életéből
értelmezzék, és hogy az Egyház társadalmi tanításából értelmezési elveket, értékelési normákat és cselekvési direktívákat vezessenek le." (VI. Pál pápa: Octogesima adveniens 4.) 2. Az egyház mindig lényeges feladatának tartotta a kultúra ápolását és fejlesztését Legszebb nemzeti hagyományainkat folytatva legyen a kereszténység ismét a magyarság legsajátosabb értékeinek őrzője és fejlesztője. Magyarföldön, magyarként törekszünk Isten szándékáulak, a megváltás művének megvalósítására. 3. Az emberi kultúrának éppúgy, mint a szeretet krisztusi kultúrájának egyetlen igazi otthona a közösség lehet. Hazánkban a közösség összetartozás tudata veszedelmesen megfogyatkozott az elmúlt évtizedek során. A kereszténység lényegénél fogva közösséget alkot, és csak közösségben élhet igazán. Egyházunk sarkalatos feladata a testvériesebb, közösségibb gondolkodás- és cselekvésmód elterjesztése minden szinten. E törekvésével az egyház építőjévé válhat az igazi nemzeti egységnek, amely nem szorítkozik csupán valami nemzeti közmegegyezésre, hanem valóban a szeretet kultúráját teremti meg a magyarságban. 4. Hazánk és egyházunk legnemesebb céljai sem valósulhatnak meg a béke megteremtése és megőrzése nélkül. Krisztus példája nyomán az erőszak- mentes, de bátor kiállást tartjuk követendőnek a társadalmi igazságosság az emberi jogok, a vallási és lelkiismereti szabadság védelmében. A békéhez hozzátartozik a társadalmi megbékélés is. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi időben sok belső feszültség emberi indulat szabadult fel társadalmunkban. A keresztényeknek jó példával kell elöljámiuk abban, hogy hazánkban a versengés és féltékenykedés, a pártoskodás és az egymás elleni harc helyett a kiengesztelődés szellemében építsük szabadabb s - reméljük - boldogabb jövőnket. 5. Külön is szeretnénk felszólítani minden hívőt arra, hogy Krisztus parancsának értelmében érezze elsődleges feladatának a szegények gondozását. Buzdítsuk az egyházközségeket arra, hogy karolják fel a közösségükhöz tartozó, környezetükben élő szegényeket. Meggyőződésünk, hogy ez a szociális és karitatív tevékenység nemcsak az egyesek földi javát szolgálja, hanem Krisztus ígéretének megfelelően az O jelenlétét erősíti minden keresztény közösségben. * * * Február 9-én a bíboros államtitkár és a magyar miniszterelnök megállapodást írt alá. "1. A mai napon helyreállítjuk a diplomáciai kapcsolatokat az Apostoli Szék és Magyarország között, a Szentszék részéről Nunck túra, a Magyar Köztársaság részéről Nagykövetség szintjén." "3. Az utolsó hónapokban Magyarországon végbement mélyreható politikai és társadalmi fejlődés eredményeként az Egyházat érintő kérdések ma már rendezettek, amelyeket egyrészt az új Kánonjogi Kódex, másrészt a Lelkiismereti és Vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló új törvény rendelkezései szabályoznak"; a két fél tehát hatályon kívül helyezi az 1964. szeptember lóén aláírt megállapodásokat. (Az 1950-ben a magyar egyházra ráerőszakolt 71
