Szolgálat 85. (1990)

A szellemek megkülönböztetése

A SZELLEMEK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE

Témamegjelölésünk az átlagkeresztényekre idegenül, ismeretlenként hat; sem a név elemei, sem a kifejezés egésze első hallásra nem sokat árulnak el a tartalomból. Aki a lelkiségi irodalomban valamennyire járatos, az tudja, hogy témánk meglehetősen bonyolult és kényes - elméleti teológiailag és a gyakorlatban egyaránt.

Közvetlen megtapasztalásunk számára a "szellemek" bensőnkből fakadó és bizonyos cselekvésmódra sarkalló indításokat jelölnek. A bibliai és keresztény hagyomány azért használja a szellemek elnevezést, mert az indítások eredete, jellege, irányulása végső soron magasabb rendű szellemi lényekre, üdvösséges és kárhozatos hatalmakra (Istenre, angyalokra, illetve démonokra) vezethető vissza, jóllehet az ember természetes, főleg szellemi adottságaiba szintén igen mélyen beágyazódik. - A "megkülönböztetés" olyan (az élményszerű meglátással rokon ) felismerést jelent, amely az említett indítások gyakori kétértelműségére világi rá, főleg pedigfeltárja az üdvösség vagy kárhozatfelé sodró lendületüket, és amely felismerés a Szentlélek kegyelmi adományában gyökerezik. - A "szellemek megkülönböztetése" tehát igen jelentős kegyelmi és gyakorlati tényező a keresztény életben.

Ennek a nyers, további csiszolást igénylő fogalommeghatározásnak a segítségével könnyebb lesz az egyes tanulmányokba belemélyednünk. Naszályi János Emil atya, a Regina Mundi ciszterci női monostor lelkiigazgatója az egész - bibliai és egyházi - lelkiségtörténetet áttekinti: felvázolja a fontosabb iskolák vagy szerzők tanítását, és közben a kérdést minden oldalról megvilágítja. Három más tanulmány Loyolai Szent Ignác tanításából indul ki: Ne- messzeghy Ervin jezsuita tartományfőnök és novíciusmester magukat az igná- ci szövegeket idézi és magyarázza; George Aschenbrenner amerikai jezsuita három (1972-ben, 1980-ban és 1988-ban írt), egymással szorosan összefüggő és itt kivonatosan összefoglalt tanulmánya a lelkiismeret-vizsgálat művészetére tanít; Őrsy László, az USA-ban tanító magyar jezsuita pedig a közösségi megkülönböztetést tárgyaló, angolul többször kiadott, alapvető teológiai tanulmányának magyar fordításával ajándékoz meg bennünket. Modem, időszerű kérdésekre nyit ablakot egyfelől Szabó Ferenc az Egyházon belüli, Róma és a helyi egyházak közötti feszültségek elemzésével és a szükséges "megkülönböztetés" elemeinek meg dőlésével, másfelől Benkő Antal újgnosztikus, ezoterikus mozgalmak felvázolásával.

Régebbről ismert munkatársaink mellett olvasóink új nevekkel is találkoznak: Hollós János a hajdúdorogi egyházmegye kánonjogász papja és a keleti jogot előkészítő szentszéki szerv tanácsosa; DeRoth László a kanadai Québec-i Egyetem állatorvos-tudományi karának professzora és a montréali magyar egyházközségtevékeny tagja; a Rómában élő Triznyáné Szőnyi Zsuzsa pedig jelenleg a Vatikáni Rádió magyar osztályának munkatársa.

3