Szolgálat 85. (1990)
Tanulmányok - Nemesszeghy Ervin: A jó és rossz indítások megkülönböztetése
Te fényt gyújtottál, Te ragyogtál, és elűzted vakságomat. Te jó illat lettél, és belélegeztelek, és sóhajtva vágytam utánad. Megízleltelek, és most éhezlek és szomjazlak. Megérintettél, és lángol a szívem ölelésedtől. A nem érzelmi töltésű vigaszra példának hozhatjuk Szent Ignác életéből a Cardoner folyó melletti elragadtatását. Visszaemlékezéseiben ő maga így beszél erről ’harmadik személyben’: Midőn jámbor gondolataiba elmerülve jódarabig előrehaladt, arccal a mélyben tovahömpölygő folyó felé leült. Amint ott ült, nyílni kezdtek lelki szemei, nem abban az értelemben, mintha látomása lett volna, hanem ameny- nyiben sok kérdést megértett és megismert, melyek részben a lelki életre, részben a hitre és részben a tudományra vonatkoztak, és oly nagy megvilágítással voltak összekötve, hogy minden új színben tűnt fel előtte. (Loyolai Szent Ignác Visszaemlékezései, Budapest 1934, 38.o.) A tévedés lehetősége mindig fennáll Bármennyire is haladjon előre valaki a lelki életben, bármilyen vigaszokat, megvilágításokat, elragadtatásokat, misztikus élményeket kapjon is a jó Istentől, a tévedés lehetőségétől nem lesz mentes. A rossz szellem készen áll, hogy hatással legyen azokra az emberekre, akik bűneik irtoga- tásában lendülettel haladnak előre, és az erény útját járják. Szent Ignác szerint a rossz szellem hamis okokat, ravaszkodásokat, megtévesztéseket támaszt (vö. Lgy. 329), sőt vigaszokat is ébreszthet azzal a céllal, hogy elvetemült szándékába vonja be a lelket (vö. Lgy. 331). Ezt pedig az erény útját járóknál úgy tudja elérni, hogy a világosság angyalának alakját ölti fel; először jó és szent gondolatokat sugall, aztán igyekszik lassanként a saját célját elérni, olymódon, hogy a lelket a maga rejtett cselszövéseibe és romlott szándékaiba vonja. (Vö. Lgy. 332) Ezért nagyon fontos, hogy gondosan megfigyeljük gondolataink lefolyását. Nem elegendő, hogy valamilyen belső indítás jónak indul; figyelnünk kell arra, hogy miképpen folytatódik és végződik, mind céljában, mind eszközeiben. Hiába kezdődik valami jól, ha az valamilyen rosszban vagy kevésbé jóban folytatódik vagy végződik, "mint amit a lélek azelőtt cselekedni szándékozott, vagy ha gyengíti, nyugtalanítja vagy megzavarja a lelket, és megfosztja a régebben élvezett békéjétől, csendjétől és nyugalmától, akkor ez világos jele annak, hogy a gonosz szellemtől, előmenetelünk és örök üdvösségünk ellenségétől származik." (Lgy. 333) Szent Ignác külön kitér arra az esetre, amikor a vigasz előzetes ok nélkül van, tehát kizárólag Istentől, a mi Urunktól származik. Még ebben az esetben is az embernek nagyon meg kell vizsgálnia a vigasz valódi idejét és az utána következő időszakot, amikor a lélek még tüzes a vigasz utóhatásaként. Ebben a második időszakban az ember gyakran tesz elhatározásokat, és alakít ki vélekedéseket saját megszokott gondolkodásmódjából, vagy a jó, 24
