Szolgálat 85. (1990)
Levelesládánkból - Rövid levélrészletek
Manapság meg el vagyunk árasztva jó katolikus sajtótermékekkel. Nagyon köszönöm eddigi szívességüket; ha nem jelent nagy áldozatot - a közjó érdekében is - küldjék továbbra is egy példányban. - Magyarország (1990. II. 20.) Kis nyugdíjjal egy kicsi közösségben egyházközségi munkát végeztem. Majd betegségem és korom miatt szerzetesi szociális otthonba kerültem. A lapot rendszeresen megkaptam: a postamester, miután átolvasta, utánamjdildte. Ezért halogattam a címváltozás megírását. A tavaly meghalt a jótevő' nővértársam is. így most adós vagyok az azóta küldött lapokért. Szíveskedjenek megírni, hogy mivel tartozom: miseintencióval meghálálom. És kérem szépen a Szolgálat további küldését. - Magyarország (1990. II. 23.) Már régen akartam írni, de nem tudtam jól, hová írjak. Köszönet a Szolgálat küldéséért; sok szépet és jót tanultunk belőle. Sajnos, közülünk már többen meghaltak; már csak én egyedül vagyok magyar nővér itt a zárdában. A többiek nevére nem kell többé küldeni a lapot. Igaz, hogy itteni magyar ismerőseim, akiknek továbbadtam, mindig örültek neki. - Belgium (1990. III. 2.) Éppen az utóbbi időben hálátlanságnak éreztem, hogy nem küldtem valamit legalább postaköltségre. Nem mentegetem magam; Isten tudja, hogy van, és hogy volt. Ha unokahúgom áprilisban jön, akkor Erdélybe küldenénk az eddig kapott, itt levő Szolgálatokat. Átmenetileg, rövidebb-hosszabb időre, sokszor teljes vakulásig, látási zavaraim vannak. 82 éves vagyok; 20 évi kitelepítés után kerültem ide férjemmel, aki 1979 nagycsütörtökén lehunyta szemét. - Nyugat-Németország (1990. III. 4.) Tisztelt Uram, Szabó Zoltán esperes levelét hozzám hozták, de mivel jan. 23-án meghalt, vissraküldjük. Már 1981 óta Szombathelyen, papi otthonban élt. 32 évig volt Rábagyarmat és az Őrség főesperese. Mindenki nagyon szerette, nagyon népszerű volt, egyformán szerette az embereket, nem tett kivételt a hívők és nem hívők között. 1948-ban megnagyította a templomunkat, a legnehezebb időkben. 1971 őszén nekiállt egy gyönyörű, modem paplakásnak. Egy évig lakott nálunk, és azóta családtagként szerettük és tiszteltük. Abban az évben, míg ott laktak, Winkler püspök úr is nagyon sokat járt nálunk. 5 kis családom volt akkor, nagyon szerették őket. Most már kirepültek a családból. - Magyarország (1990. III. 6.) Néhány szerkesztőségi közlemény a levelezéssel kapcsolatban.- A Gerlgasse a szerkesztőségi és kiadói iroda címe. A szerkesztő is meg a kiadó is máshol lakik; szívesebben vesszük, ha a kifejezetten személyes leveleket személyes címünkre küldik.-A beérkező levelek és lapok nagyobb része nem igényel külön választ. De mindig válaszolunk (hamarosan vagy némi késéssel) a kérdésekre, a kérésekre és tennészetesen intenciós ügyekben is.- Levelesládánkban leközlünk olyan levélrészieteket, amelyek többeket érdekelhetnek - főleg mint a Szolgálat nagy családi közösségének élő és éltető elemei.- Úgy gondoljuk, hogyha valamelyik olvasónk sokáig nem jelentkezik, az vagy érdektelenséget, vagy túlságos elöregedést, vagy esetleg elhalálozást jelent. Ezentúl ha valaki huzamosabban egyszer sem ad életjelet, annak címére nem küldjük tovább a Szolgálatot. 107