Szolgálat 84. (1989)
Az egyház szava - II. János Pál: A második világháború 50. évfordulója
1939 szeptember elsejétől 1945 nyarának végéig - történelmünk egyik legpusztítóbb és legembertelenebb tragédiája rázkódtatott meg. Európa még a hitleri birodalom erőszakos intézkedéseinek (Ausztria bekebelezésének, Csehszlovákia feldarabolásának és Albánia meghódításának) hatása alatt élt, amikor 1939. szeptember 1-én német csapatok nyugatról, majd ugyanennek a hónapnak 17-én a Vörös Hadsereg keletről betörtek Lengyelországba. Sajnos, a lengyel hadsereg megsemmisítése, valamit egy egész nép vértanúsága csupán nyitánya lett annak a sorsnak, amely számos európai népre, s utána az öt világrész nagy részében sok másra várt. 1940-ben a németek elfoglalták Norvégiát, Dániát, Hollandiát, Belgiumot és Franciaország felét. Ugyanakkor a Szovjetunió, már megnagyobbodva Lengyelország egy részével, bekebelezte Észtországot, Lettországot és Litvániát, majd elvette Romániától Besszarábiát, valamint Finnország egy részét. Azután, mindent elemésztő tűzhöz hasonlóan, a háború s a könyörtelenül velejáró emberi drámák hamarosan túllépték az "öreg kontinens" határait, hogy "világ"-méreteket öltsenek. Egyrészt Németország és Olaszország terjesztette ki a harcokat a Balkánra és a földközi-tengeri Afrikára, másrészt Hitler váratlanul megtámadta Oroszországot. Végül Pearl-Har- bour lerombolásával a japánok belesodorták a háborúba az Egyesült Államokat Anglia oldalán. 1941 végét írtuk. 1943-ig várni kellett, hogy a Sztálingrádot felszabadító orosz ellen- támadással fordulat álljon be a háború folytatásában. Egyik oldalról a szövetséges erők, a másikról az orosz csapatok, makacs küzdelmekkel - amelyek Egyiptomtól Moszkváig milliónyi védtelen polgári személy számára is hihetetlen szenvedéseket okoztak - leverték Németországot, amely 1945. május 8-án feltétel nélkül kapitulált. De a Csendes-óceánon a harc folytatódott. A végső döntés sürgetésére az év augusztusában két atombombát dobtak le Hirosima és Nagaszaki japán városokra. Ennek a rettenetes eseménynek másnapján Japán is benyújtotta megadási kérelmét. 1945. aug. 10-e volt. Egyetlen háborúra sem illett ennyire a "világháború" elnevezés, mert ez valóban totális, mindent átfogó volt. Nem felejthetjük ugyanis, hogy a szárazföldi harcok mellett légi és tengeri csaták is folytak, egész városokat kegyetlenül leromboltak, s megfélemlített népek remegtek és nyomorogtak. Magát Rómát is ez a veszély fenyegette, és csak XII. Pius pápa közbenjárására menekült meg attól, hogy harctérré váljon. íme a sötét kép, amelyre most emlékezünk. Ezek a tények 50 millió ember halálát eredményezték, valamint a győztesek közötti szakadást és egy újraépítésre váró Európát. Emlékezzünk! 2. Ötven év távlatában kötelességünk Isten előtt emlékezni ezekre a drámai eseményekre. így megtiszteljük a halottakat, s együtt sírunk azokkal, akiket szívükben és testükben megsebzett. így eljuthatunk a sérelmek teljes megbocsátásához. Az egész Egyházra kiterjedő gondoskodásom és az em62
