Szolgálat 84. (1989)
Tanulmányok - Németh József: Giovanni Battista Montini, VI. Pál pápa
kápolnában egy ökumenikus ünnepség keretében megcsókolja a pátriárka küldöttjének lábát. A szakírók vitatkoznak, hogy osszák fel VI. Pál uralkodásának zsinat utáni idejét. Egyesek úgy vélik, hogy 1968-ban aHumanae vitae kezdetű en- ciklika után hanyatlás kezdődött. De 1975-ben az Evangelii nuntiandi kezdetű apostoli levél, mely a mai világ evangelizálásáról szól, bizonyára egyik fénypontja volt uralkodásának. Tragédiája az volt, hogy reformjait a világ sokszor észre sem vette, mert a pápai udvartartásban olyan szokásokat és álláspontokat szüntetett meg, melyek már rég idejüket múlták. Jean Guittonnak mondta bizalmasan: "Az a feladatom, hogy meghalljam, amit nem mernek mondani, és azért vagyok itt, hogy meghallgassam, amit nekem nem szabad tudni. Nagyon fontos azonban épp azt tudni, amiről a pápa környezetében nem beszélnek." Amikor még a FUCI-idejéből való legjobb barátját, a keresztény demokrata párt nagy politikusát, Aldo Morót a vörös brigádok 1978-ban fegyveres erőszakkal elrabolták, heteken keresztül fogva tartották, kínozták, brutálisan meggyilkolták, és holttestét a Piazza del Gesü közelében egy utcácskában hagyták, VI. Pál felhagyva minden protokolláris előírással személyesen vezette a San Giovanni in Laterano bazilikában a megholtért a liturgiát. A nyolcvanéves aggastyán pápa hangja hirtelen egész Olaszország hangja lett; a bibliai Jób panaszszavaival megfogalmazott imája egy egész nemzet könnyes panasza. Élete beteljesedett. Megkapta azt a kegyelmet, hogy mindhalálig dolgozhatott. Halála Halála olyan halál volt, amiért mindig imádkozott. "Mi a legnagyobb szerencsétlenség itt lenn?" - kérdezte, és így felelt rá: "Képtelen lenni arra, hogy kimondjuk: Mi Atyánk." "Mit tesz az Egyház ezen a világon?" - kérdezte egy másik alkalommal, és így felelt rá: "Lehetővé teszi, hogy kimondjuk: Mi Atyánk." A miatyánkkal ajkán halt meg. Pál, akinek olyan csodálatos érzéke volt ahhoz, hogy kifejező gesztusokat tegyen, temetését úgy tervezte meg, hogy az életének összefoglalása legyen. Koporsója a Szent Péíer-bazilika előtt a puszta földre téve; nem díszíthette sem a pápai tiara, melyet elutasított magától, sem püspöki mitra, sem papi stóla. Az evangélium nyitott könyve ("Evangelii nuntiandi!") volt ráfektetve, melyben néha-néha finoman lapozott a nyűt tenger felől fúvó nyáresti szellő. Fejénél jobb oldalon a húsvéti gyertya égett (az ő "Credó"- ja), melynek lángja a Szent Péter-tér légáramlataiban ide-oda csapkodva sose aludt ki. Giovanni Battista Montini, VI. Pál pápa 1978. augusztus 6-án, Urunk megdicsőülésének ünnepén halt meg. 1964-ben ezen a napon jelent meg első enciklikája, Ecclesiam suam - 33 évvel korábban, 1945-ben ezen a napon dobták le, borzalmas következményekkel, az első atombombát. 60
