Szolgálat 83. (1989)

Halottaink - Fr. Magócsy István SJ (M.L)

mellette levő két telket és épületeket is. Az alapítványi épületben nyilvános kápolnát és kis rendházat rendezett be. A kápolna búcsújáró helye lett a budapesti és környékbeli híveknek. Az újonnan szerzett épületek egyike lett az árva gyermekek otthona, akik innen jártak iskolába. A másik emeletes ház szentföldi múzeum lett. Egy melléképületben kis nyomdát is berendezett Mór atya, itt nyomták a Magyar Szentföld példányait.

1942-ben nagyszabású terv megvalósításába kezdett. Molnár Farkas építész közreműködésével egy nagy templom oldalkápolnáiban 22 szentföldi kegyhely hiteles másolatát készült kialakítani, hogy azok a hívek, akiknek nincs módjukban személyesen elzarándokolni a Szentföldre, itt élhessék át megváltásunk nagy titkait.

A másodikvilágháboníigel is készült 11 kis szentélykápolna, sa hívek máris látogathatták. A háború után, 1951-ben a bazilika kupolájának már a zsaluzatát szerelték, amikor az építkezést le kellett állítani, s maga az épülő Magyar Szentföld zarándokhely jellege is megszűnt. Mór atya előbb a pasaréti, majd az esztergomi, végül a budai rendházba vonult vissza. Élete végéig kitartó gyóntató volt, s derűjével sokaknak adta vissza lelki békéjét.

Irodalmi tevékenységének fiatalkori gyöngye: Biztatások a szebb világba. Finomsággal, mély átéléssel mutatja be, mennyi vigaszt és szent örömet nyújt az igazi keresztény élet. A Boldogságos Szűz iránti kegyeletét dokumentálja az utolsó nagyobb lélegzetű műve: Boldog- asszony Anyánk - Szűz Mária tisztelete Magyarországon Szent István királytól napjainkig. Gondos utánjárásnak, az ismert kódexirodalom tüzetes elemzésének gyümölcse ez a könyv. Az olvasó történelmi távlatban képet kap a népünk kivételes ragaszkodásáról a Magyarok Nagyasszonyához.

Akik országszerte ismerték Mór atyát, soha nem felejtik az ő igazi papi lelkületűt, fáradhatatlan munkabírását és szerzetesi egyszerűségét.

, , Confrater

Fr. MAGOCSY ISTVÁN S.J.

(1911-1989)

Nyolc nap hiányzott, hogy szerzetesi életének 50 éve teljessé legyen. Gye rtyaszentelő Boldogasszony ünnepe hozta volna meg ezt a teljességet. Bizonyára meg is hozta, de nem a múló világban, az örökkévalóságban.

P. generálisnak ilyenkor szokásos levelét már csak koporsója mellett olvashatták fel:

Fcbr. 2-án ünnepli szerzetesi aranyjubileumát. Ez ünnep alkalmából szívből jövő szeren- csekívánataimat és áldásomat küldöm. Imádságos egyesültségben 50 szentmisét bocsátók rendelkezésére, szándékai szerint rendelkezzék velük. Kérem, imáiban emlékezzék meg a Jézus Társaságáról és rólam is. Minden jó kívánsággal és szívélyes üdvözlettel az Úrban.

Hívő lélekkel elgondolkozhatunk azon, hogy a jó testvérünk az örökkévalóságban ugyan mire kívánja fordítani ezt a kegyelmi gazdagságot. Szerzetesi életének ötven évében mindig másokon segített, mások javát szolgálta. Gondolhatunk-e másra, mint hogy a neki ajándékozott szentmise kegyelmi kincseivel is ne másokon akarna majd segíteni?

Csongrádon született 1911. aug. 20-án. "Nyolcán voltunk testvérek, szegények voltunk" - írja önéletrajzában. Az elemi iskola négy osztálya után mégis cl tudta végezni a négy polgárit, s néhány évvel később két évig tartó téli gazdasági iskolát járt. "Családunkban szép szokás volt a közös ima és az alamizsnálkodás, egymás segítése a szomszédokkal" - írja visszaemlékezéseiben.

Önmagát meg így jellemzi: "Már ifjú koromban imádságos és zárt természetű voltam, vonzódtam a magasabb lelkiség után." Valamilyen úton-módon >kezébe került egy füzet:

95