Szolgálat 83. (1989)
Könyvszemle - Henri Boulad: A szív okossága (Péteri András)
volt. Megindultak a zarándoklatok Arsba, és olyan méreteket öltöttek, hogy elérték az évi százezres számot is. Az 1830-Ó1 1845-ig teijedó' időből már naponta 300-400 zarándokról tudunk, és Lyon legforgalmasabb pályaudvarán külön pénztáros adta az Arsba szóló jegyeket. Nyolc napig voltak a menet-tértijegyek érvényesek, mert tudták, hogy a gyónók nagy tömege miatt csak napok múltán juthattak oda a szent gyóntatószékéhez. Ott nyújtotta Vianney Szent János minden képzeletet meghaladó lelkipásztori teljesítményét. Nyáron tizenöt-tizenhat órát. télen tizenegy-tizenhárom órát is gyóntatott. Az egyszerű falusi pap Franciaországban a vallási újjászületés egyik jelentó's tényezője lett, és szentté avatását megelőzően, de még rohamosabban utána, tisztelete elteijedt az egész katolikus világban. Convert prelátus 1889-ben lett Arsban plébános. Még éltek a szenttel közvetlen kapcsolatban álló hívek. Ezekről írta: "Arcuk magán hordta a szentség nyomait, amilyennel ritkán találkozunk nyugalom, derű és sugárzó boldogság különböztette meg őket más halandóktól." Annak, hogy a bűnbánat szentségének szent kiszolgálója ismét megjelenik a magyar közönség előtt, manapság rendkívüli jelentőséget kölcsönöz, többek között, a jelen népesedési helyzet is. Ez az életrajz felsorol olyan arsi családokat, amelyeknek a szent plébánosságának idején tíz-tizenkét-tizenöt gyermeke volt. Ez alatt az idő alatt Ars lakossága megkétszereződött (182. o.). Ismeretes, hogy a következetes katolikus erkölcsi tanítás érvényesülése esetében bőséges a gyermekáldás. A gyóntatószék csendjében elsuttogott szavak a lélek életét szolgálják, de a gyermekáldást is előmozdítják. S a nemzet jövője szempontjából a jelen helyzetben ez az egyik legéletbevágóbb kérdés. A bűnbánat szentsége a remény szentsége, és ha ma nem is állnak sorba a fiatal házasok a gyóntatószék előtt, az arsi plébános a próféták radikalizmusával arra tanít, hogy nehéz terepen is van remény a kegyelem segítségével. Csak legyenek lclkiatyák, akik hamisítatlanul képviselik a hit- és erkölcsi igazságokat, és teszik ezt olyan alázattal és szeretettel, miként a szent tette Jézus követésében, aki "a megroppant nádat nem töri el, a Füstölgő mécsbelet nem oltja ki". Kemy Géza Henri Boulad SJ.: A szív okossága. Amerre a lélek tart. Fordította Vácz Jenő SJ. Ecclesia, Budapest 1988. 320 o. A szerző Alexandriában (Egyiptomban) született, s a Közel-Kelet országaiban működik. Apja szír, anyja olasz, ő maga pedig francia "anyanyelvűnek" számít. Különböző felekezetű keresztények és mohamedánok előtt tartja előadásait. Ezeket W. Westenberger Koppenhágában rendezte sajtó alá, s könyv formájában először német nyelven Ausztriában jelentek meg. - Ez a pár adat már sejteti, hogy nem mindennapi, hanem tapasztalatokban rendkívül gazdag személlyel találkozik a könyvben az olvasó. Boulad írása azonban azért is magával ragad, mert "Keleten éppen úgy, mint Nyugaton, minden épkézláb embernek megvan az antennája, hogy felfogja egy személy tisztaságát és kijelentéseinek igaziságát" (9.O.). A közvetlen, lebilincselő s egyúttal elmélkedésre késztető hang mély tudással párosul: a szerző három szakterületen (természettudományok, lélektan és teológia) szerzett doktorátust. A másvallásúak, főleg a mohamedánok felfogását mindig tiszteletben tartja, egyszersmind világosan kifejti, hogy mire épül a keresztény meggyőződés. Az első három előadás a "szeretet logikáját" mutatja be. Megmagyarázza, hogy milyen értelemben "logikus" a Szentháromság-tan, miben áll az "inkamáció logikája", majd pedig ennek fényében kifejti, hogy ki is Jézus Krisztus. A nem keresztényekkel folytatott párbeszéd 91
