Szolgálat 83. (1989)
Tanulmányok - Morel Gyula: A közösség mint emberi alkotás
kenységének a koordinálásáról van szó (pl. egy futószalag mentén dolgozó munkások vagy pl. a beszerzés, szállítás, gyártás stb. osztályai). Gyakran használt modell a "törzskari" szerkezet. A törzskart szakértők alkotják, mint pl. magas képzettségű kémiai kutatók egy gyógyszergyárban. A vezetőség részletes szaktudás hiányában csak irányelveket adhat nekik, "lefelé" pedig nincs a törzskarnak rendelkezési joga: szakmunkájuk eredményeinek sorsáról a "lineáris" vezetőség dönt az összes szempontok (pl. gazdaságosság,munkapiac,környezetvédelem) tekintetbevételével.- Ilyen szempontból is értelmezendő a II. Vatikáni Zsinat nem egy kijelentése a laikusok szerepéről saját szakterületeiken az Egyház szervezetén belül. Jelen rövid tanulmányunk kereteibe nem fér bele a "község", a "közösség" és a "társadalom" fogalmaknak pontos megkülönböztetése és beható tárgyalása. A teljesség minimális foka megkíván azonban néhány megjegyzést és utalást. A három kifejezéssel kapcsolatos bonyodalom részben nyelvi probléma. A fogalmak fejlődésének történetében ugyanis döntő szerepet játszott egy német szociológus, Ferdinand Tönnies "Gemeinschaft und Gesellschaft" című könyve. A cím még pontosan lefordítható magyarra: "Közösség és társadalom". A szerző érvelése azonban pl. magyarra fordítva már sokszor használhatatlan, mert mi ott is megkülönböztetjük a "társaságot" és "társadalmat", ahol a német mindkét esetben a "Gesellschaft" kifejezést használja. Tönnies: "A fiatalt óvjuk a rossz társaságtól (vor schlechter Gesellschaft); rossz közösségről (schlechte Gemeinschaft) beszélni, szemben áll a nyelvérzékkel". Beszélünk részvénytársaságról (Aktiengesellschaft), de nem részvényközösségről (Aktiengemeinschaft) stb. - Egy másik bonyodalom onnan származik, hogy a "község" (Gemeinde) szó a németben is és a magyarban is két fogalomra használható: Községnek hívunk egy települési formát (kisközség, nagyközség), de vallási használatban szervezeti egységet és emberi közösséget is (hitközség, egyházközség). ’Társadalmon" a szociológiában általában azt a legkiterjedtebb emberi egvüttlétet értjük, amelyben még viszonylag egységes magatartási szabályok (nyelv, népszokások, társadalmi szerepek, intézmények stb.) érvényesek. De pl. a magyar társadalomban uralkodó, a helyes női magatartásra vonatkozó szerepelvárások viszonylag egységesek, és erősen különböznek a megfelelő, szintén viszonylag egységes iráni magatartási normáktól. Az angol szabadpiaci gazdasági intézmény viszonylag egységes normái jelentősen eltérnek az albán tervgazdasági intézmény viszonylag egységes szabályaitól stb. Más szóval a társadalom a legátfogóbb normarendszernek, egy bizonyos értelemben végső társa s a koordináta-rendszernek hordozója. (Mellesleg, ugyanezt a szerepet töltötte be a község azok számára, akik községük határát egész életük folyamán sem fizikailag, sem szellemileg nem lépték át.) - A társadalomban uralkodó értékrenddel és normarendszerrel azért érdemes behatóan foglalkozni, mert az összes többi közösségi típus ebben a koordináta-rendszerben mozog, a társadalom nyomja rá a leghatásosabban a benne élő közösségre bélyegét, és nem felesleges tudni, menynyiben felelnek meg a kisebb emberi közösségek "játékszabályai" a társadalom "játékszabályainak" és mennyiben ellenpólusai azoknak. Ez a 7
