Szolgálat 83. (1989)

Élet a plébánián - Teleki Béla: Hitoktatás gyakorlata

való előkészítés. Az iskola és a plébánia inkább ezzel támogatja a családok hitoktató, felkészítő és a keresztény életbe bevezető munkáját.

2. Franciaország talaján

Szépszüleink korában (XIX. sz.) az Egyház uralta az iskolákat mind Franciaországban, mind másutt Európában, hisz Nagy Károly óta a plébániai (elemi) valamint a püspökségi (középfokú) iskolák alapítója és vezetője egyaránt ő. Bár napjainkban mindinkább háttérbe szorul, mégis igyekszik értelmet és tartalmat (értékrendszert, elveket) nyújtani az Egyház az államosított iskolarendszernek. Emiatt eltérő hitoktatási lehetőségeket mutat be és biztosít a francia gyakorlat.

a) Az egyházi iskolák esetében kéz a kézben halad az Egyház és az iskolaügy. Az Egyház benne él az iskolában: az iskola szerves része az Egyháznak, ez viszont elsőrangú támasza az iskolának. Az ilyen gyakorlat előnye: az iskola épülete, vezetősége eleve megszabott, s a gyermekek közössége is szerves egységet képez. Ilyenkor az iskola kötöttséget is jelent a hitoktatónak: bizonyos fokig gátol, hisz állandóan alkalmazkodni kell az óra- és napirendhez, de az iskola életstílusához is.

b) Sok hitoktató, bár az iskolai tantestület tagja, hittanosaival kivonul az iskolaépületből, mihelyt máshol megfelelő tantermet talál. Ebben az esetben a hitoktató, a szülők és a gyermekek baráti közreműködése jóval meghaladja azt a szintet, amit elérhetett az iskolaépületben. Bizonyos, hogy a hitoktatás bensőségesebbé is válhat így.

c) Gyakori eset tehát, hogy a hitoktatás és az iskola partnerkapcsolatban állnak. A hitoktatás ugyan önállósult az iskolától, de továbbra is alaposan közreműködik azzal. Ami pl. elhangzik a hittanon, annak visszhangja van az iskolában, de a hittanon is megvitatják az iskolai oktatás egyes témáit, főképp a vallás és a gyakorlati tudományok határkérdéseit. Nemritkán feszültséget is okoz ez a hitoktatási mód, mert "kritikus" az iskolával szemben.

d) Mind gyakoribb az az eset, hogy a hitoktatás nem veszi figyelembe az iskolát: annyira önálló, mintha nem is létezne iskola. Az ilyen hitoktatás teljesen a fiatalok életére összpontosít. Az iskolához kötött hitoktatás veszélye: "Első a tanítás, s ha marad még idő, akkor alkalmazhatjuk azt az életre." A teljesen önálló hitoktatás inkább Jézus nevelőmódszerét követi. A központi tét a gyermek élete: örömei és vágyai, félelmei és gondjai. Ezekre keres a hitoktató a gyermekekkel közösen feleletet és útmutatást az evangéliumból valamint az egyházi hagyomány gazdag kincstárából.

e) Vannak egészen szabad formái is a hitoktatásnak. Ilyen az ifjúsági otthonokban, lelkigyakorlatos-házakban stb. folyó nevelő munka, ahol a legfontosabb cél a lelkiség elmélyítése, miközben nem figyelnek a hitoktatás "iskolai szerkezetére".

1960-tól 1975-ig jelentős változások álltak be Franciaországban és a francia egyházban. E változások következményeként megfigyelhetjük:- A fejlemények sodrásában a diákság bizonytalanná s ezért kritikussá vált. Nagyon érzékeny a feltételezett vagy valós igazságtalan58