Szolgálat 83. (1989)
Tanulmányok - Őrsy László: Az Egyház életében való részvétel új korszaka
ség", a hívek gyülekezete. Más szóval, az Egyház egy szervezett testület, s mint ilyenben a részvétel nem lehet más, mint a szervezet tagjainak eleven összejövetele és feladataiknak teljesítése. Tényleg, a részvétel új szellemének közvetlen indítéka egy kitűnő' teológiai forrásból ered: a II. Vatikáni Zsinatból. Az Egyházról szóló dogmatikai konstitúció második fejezete úgy írja le az Egyházat, mint Isten egy és meg nem osztott népét: mindenki hozzá tartozik ugyanazon jogon. Ebből az ünnepélyes nyilatkozatból logikusan következik a részvétel szükségessége és a részvétel igénye ugyanazon nép részéről. A hierarchiáról szóló harmadik fejezet kifejezi, hogy a fő hatalom az Egyházban közös hatalom: a kollégium, amelyben részt vesz minden püspök Róma püspökének elnökletével. A laikusokkal foglalkozó negyedik fejezet világosan állítja, hogy a laikusok joga részt venni az Egyház apostoli munkájában: "A világiak apostoli tevékenysége magának az Egyháznak üdvözítő küldetésében. Az apostolkodásra maga az Ur rendeli őket a keresztséggel és a bérmálással" (33). Továbbá a vallásszabadságról szóló nyilatkozat az emberi személy méltóságának jeles okmánya. Ez a méltóság teljesen nem valósulhat meg, ha a hívek (emberi személyek!) nem kapnak lehetőséget arra, hogy hatásosan részt vegyenek az Egyház életében. Amennyiben kimondottuk, hogy a részvétel ezen új módjának elsődlef ;es forrása teológiai, illő hozzáadni, hogy a modern szociális és politikai fej- eményektől is kapott bizonyos ihletet. A reformátorok tanítása a lelkiismeret egyedüli autoritásáról eredményezte tulajdonképpen az emberi személy értékének nagyobb megbecsülését, ami viszont segítette a politikai demokrácia különböző típusainak létrejöttét, meghatározva a részvétel módját a közösség polgári életében. Mi több, nagy fejlődésbe lendült az egyetemes nevelés, ami létrehozta a jobban értesült polgárságot, mely már újszerű kritikai gondolkozáshoz szokott. Érthető, hogy a hívek sem akarnak lemondani az ilyen előnyükről az Egyházhoz való kapcsolatukban. Egyhamar belátták, hogy nagyban hozzájárulhatnak életéhez és munkájához. Végül is leszögezhetjük, hogy a részvétel új formájának elsődleges forrása teológiai, de nem zárhatjuk ki az emberi fejlődés egyéb forrásait sem. 4. A részvétel számos lehetősége A részvételnek számos lehetősége van, különböző szinteken mindenütt szerepelhet az Egyházban. A laikusok pl. részt akarnak venni a plébánia életében úgy, hogy az egyházközségi tanács tagjaivá válnak. Feltételezve persze, hogy ez a tevékenység nem puszta formaság, hanem felelősség- vállalás a plébánia életével kapcsolatos döntéseknél. Egyébként is, ha már feladatuk hirdetni az örömhírt, akkor ugyancsak feladatuk, hogy az apostoli tevékenységeknél kezdeményezhessenek. Ismerős Pál leírása a közösség sok adományáról; mint amilyenek a bölcsesség, tudás, hit, gyógyítás, csodatevés, prófétálás, a lelkek megkülönböztetése, a beszéd adománya és a 22
