Szolgálat 82. (1989)

Eszmék és események - A Szentatya skandináviai útja (Sz.)

II T: Egyesek kritizálják a pápa utazásait... Pápa: Azt hiszem, gyakran csak előítéletről van szó. "Ne szervezzen a pápa annyi ünnepélyes rendezvényt néptömegekkel. Ez triumfalizmus, ami akadályozza az ökuméné folyamatát. Ehelyett előnyösebb lenne, ha leülne és dialógust folytatna” - mondják egyesek Nyugaton, Európában. De éppen ez az, amit minden nap teszek a személyekkel, akiket látok. Dialogizálok apostoli utazásaim során. Az Egyesült Államokban dialogizáltam a Püspöki Karral... Az utazások előkészítése és maga a zarándoklat nem dialógus? És az, amit szeretnék néhány hét múlva Skandináviában a lutheri testvérekkel, nem lesz dialógus? II T: Nem lehetne az utazások végkövetkeztetését levonni? Pápa: Végkövetkeztetést? - Lehetetlen... Mindig újabb szempontok je­lentkeznek. Szeretném tovább folytatni, ameddig csak a Gondviselés erőt ad hozzá... Ezt igényli az Egyház..., a zsinat... Különben ismétlem, a Gond­viselés az, aki mindent előirányoz és előír. A SZENTATYA SKANDINÁVIAI ÚTJA (VI. 1-10) II. János Pál Norvégia, Izland, Finnország, Dánia és Svédország 14 városát keresi fel. "Nem úgy érkezem, mint valami nemzeti vagy politikai érdek képviselője, hanem mint a világban élő testvéreiért és nővéreiért aggódó fivéretek" - jelentette ki Oslóban. S tényleg: az ökumenikus istentiszteletek, az ünnepélyes szentmisék, az ifjúsággal, püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel és világi apostolokkal való találkozásai egész Észak- Európában igazolták is a pápa őszinte szándékát. Zarándokútjának célja: "az ökumenizmus fellendítése és az évszázados versengés leépítése" - amint azt kifejezte tévéüzenetében. A Szentatya központi témája tehát az ökumenizmus volt, de sehol sem söpörte szőnyeg alá e törekvés nehézségeit. Világosan kijelentette, hogy a közös szentmise majd akkor lesz lehetséges, ha teljes közösségben is élünk, mert a szentmise ilyen közösséget jelképez. Helytelen lenne tehát, ha elhall­gatnánk az egyházak közötti hitbeli eltéréseket. Az ökuméné legjárhatóbb útja minden egyház számára a "visszatérés a keresztény értékekhez”. Lé­nyege tehát: "Növekedjünk együtt, mint az egyetlen szőlőtő venyigéi" - mondotta a pápa. Ez ismét csak úgy7 lehetséges - folytatta, ha minden egyes egyház igyekszik hűségessé válni az apostoli egyházhoz és hagyományaihoz. "A keresztények egységének akadályait fokozatosan kell leépíteni, de az ügy sürgető fontossága ne okozzon erőszakot és türelmetlenséget. A nyugati kereszténység mély sebeit lassan lehet, sőt kell gyógyítani. Ne azért haladjunk az egység felé, mert ez kényelmes, hanem azért, mert Krisztus akarata ez" - hangsúlyozta a Szentatya a Thingvelliri Nemzeti Parkban (Iz­land), a demokratikus eszme bölcsőjének színhelyén. Utazása során - továbbá - a pápa dicsérte a skandináv egyházak öku­menikus törekvéseit, fáradozásukat az emberi jogok tökéletesebb meg­valósítása érdekében és minden keresztény összefogását a béke, igazságos­ság, szabadság és szolidaritás előmozdításáért. Szükséges a keresztények összefogása az általános és a házassági erkölcs fölemeléséért és a transz­cendens Valóság hitének tudatosításáért is Európában. "Bár a teljes hitbeli és egyházszervezeti egységig még hosszú út áll előttünk, annál fontosabb, 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom