Szolgálat 82. (1989)
Eszmék és események - Levelek a missziókból
Ma is új kihívásokra kell válaszolniuk, megtartva a bencés élet kereteit és jellemzőit: közösségben élve, a napot összetartó istendicséretbe kapcsolódva szolgálni diákokat és híveket egyaránt. Vannak bíztató jelek arra, hogy a közel ezer éves magyar bencés élet új hajtásokat is tud hozni. Lesznek, akik az "Úr szolgálatának iskolájában" tanultakat másokkal is megosztják: példát adnak a teljes, a rendezett életre. A zentagunarasi ifjúsági lelkinap csodálatos volt. Rengeteg ismerőssel találkoztam... Mivel a zenei rész elsősorban a mi (zentaiak) feladatunk volt, kicsit házigazdának is számítottunk, így másban is segítettünk... Sejtettem, hogy az előadások nagyon jók lesznek, amikor megtudtam az előadók névsorát, de még csodálatosabb volt, mint amilyent vártam. Először Harmath atya beszélt általában az erkölcsről, majd Laci atya a fiatalok erkölcséről. Végül Rokay atya a Biblia és az Egyház tanításáról ugyanezen témával kapcsolatban. A szentmise is nagyon elragadó volt. Több mint ötszázan jöttünk össze. A pályázaton is sokkal többen vettek részt az idén, mint eddig (húszán). Az első díj nyertese ezt a témát dolgozta fel: Mit kell tennem, hogy hitemnek foganatja legyen? Fel is olvasta mindannyiunk előtt... Voltam a pécsi taizéi találkozón is. Sok élményben volt részem, amit nagyon nehéz leírni... Körülbelül ötvenen voltunk Bácskából, egy busszal. Lehetséges, hogy a bánátiak nem jöttek, mert nem találkoztam velük... Mohácson volt a szálláshelyünk, ahol nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Minden este illetve minden reggel egy órát utaztunk vonattal, ami lehetőséget adott beszélgetésre, ismerkedésre. Magyarországiakkal és jugoszláviai horvátokkal kerültünk össze, így nyelvi problémák nem voltak... Józsi Már öt hónapja vagyok novícius, de olyan, mintha tegnap jöttem volna be. Leveledben kérdezed, milyen terveim vannak a jezsuitákkal. A jó Isten kegyelméből, ha Ő engem méltónak tart arra, hogy felszentelt papja legyek, akkor az szeretnek lenni. A római levélből szeretnék neked egy részletet idézni: "Nem kételkedett hitetlenül Isten ígéretében, hanem erőt merített hitéből, és magasztalta az Istent, meg volt győződve, hogy elég hatalmas ígéretének teljesítésére. Ez szolgált megigazulására" (Róm 4,20-22). Ez a kis szentírási részlet Ábrahámról szól. Mennyiben vonatkozik rám? Én nem magamtól döntöttem el, hogy idejöjjek. Sokat küzdöttem Istennel, míg beadtam a derekamat. Nagyon hálás vagyok neki hitemért és hivatásomért. Tudom, hogy nem vagyok méltó erre, de Ő tudja, mit csinál. Azt pedig mindketten tudjuk, te is, én is, hogy Isten soha nem követ el hibát. Annak idején, amikor Ábrahám élt, neki megígérte, hogy nagy nemzetté teszi. Ábrahám hitt benne, még akkor is, amikor a fiát követelte tőle. Én is csak benne bízom, ismerem magam, tudom, hogy egyedül, a saját erőmből nem tudnám végig csinálni, de tudom, hogy milyen hatalmas, nagyon bízok benne, hogy Ő teljesíti az ígéretét. Mikor annak idején Jézus a tanítványaival Izraelben tanított, akkor a tanítványok megtapasztalták, hogy Mesterüket üldözték, gúnyolták és kinevették. Ez persze nagyon elkeserítette őket. Egyik alkalommal észrevette ezt Jézus rajtuk és ezt kérdezte tőlük: Ti is el akartok hagyni? Gondolom, akkor mind a tizenkettő hallgatott egy pár másodpercig, aztán Péter válaszolt Jézus kérdésére: Uram, hová mennénk, hisz az örök élet igéi nálad vannak. Hát én is azt mondom, mint annak idején Péter. Hová mennék, hisz az örök élet igéi nála vannak. Otto LEVELEK A MISSZIÓKBÓL Időközben bizonyára megkaptad karácsonyi kártyámat, amelyben azt is jeleztem, hogy még nem jött meg a Szolgálat. Most végre itt van. A Szolgálat nagyon szép és érdekes. Munkádhoz sok sikert, áldást kívánok. A magyar lelki olvasmány na^y öröm az itteni zűrös világban. Szomorú karácsonyunk volt a szír politikai blokád miatt es pénzünk gyors elértéktelenedése következtében. 90
