Szolgálat 82. (1989)
Élet a plébánián - Baranyi Imre: A lelkipásztori arcél
a közösség egyéb karizmáit (Róm 12,8), méghozzá úgy, hogy szeretetben építsék Krisztus Testét (vö. lKor 13). Nem sajátítják ki a Szentlélek működését, de garantálják a hívek egységét és "őrzik a javakat" (vö. lTim 6,20): az igazságot és szeretetet (Ef 4,15). Ezt persze mindig veszélyeztette a társadalmi ranglétra árnyéka, hívjuk azt konsztantini, karolingi vagy más korszellemnek, amikor a püspök és pap lesüllyedhetett (a társadalom- tudomány szerint felemelkedett!) és olyan lett, mint a többi politikai hatalomviselő. Korunk egyik jelentős előnye az egyház és állam elválasztása, mert a papság így megőrizheti függetlenségét és krisztusi arculatát, megszabadult a társadalmi szabványoktól. 4. Ki lehet és ki ne legyen pap? A papságot nem lehet csak kitanulni, mint más szakmákat. A papi hivatást Isten akarja, s azt fel kell ismerni. Ennek a hivatásnak vannak b i b- 1 i a i j e g y e i: kifogástalan, józan, megfontolt, mértéktartó, tanításra rátermett, nem iszákos, nem önhitt, nem ingerlékeny, nem erőszakoskodó, hanem megértő, békeszerető, jó gondviselő, fegyelmezett, tisztességes, jó hírnévnek örvendő és szilárd a hiteles tanításban (vö. lTim 3,2-8; Tit 1,7-9). Az egyházjog (CIC1983: cc. 1024-1052) megköveteli, hogy ajelölt megkeresztelt férfi legyen, megfelelő képességekkel és alkalmassággal az egyházi szolgálatra. Előírja továbbá a szükséges tanulmányokat. Csak azokat szentelheti fel a püspök, akik hittel rendelkeznek, a jószándék vezeti őket, megfelelően képzettek, erkölcsükben és erényeikben feddhetetlenek s fizikailag és pszichikailag is képesek teljesíteni a papi szolgálatot. A pszichológusok és szociológusok vizsgálódása a papi hivatásra való alkalmasságról eddig lényeges eredményeket nem mutathatott fel. A pszichológusoktól annyit megtanulhatunk, hogy a papi hivatás vállalásához érett személyiségre van szükség (Szondi). A szociológusok inkább csak a tényállást képesek megállapítani: Milyenek a mai teológusok? Milyenek a mai papok? (Ist-Bestand), de arra képtelenek a saját módszereikkel rámutatni: Milyen a papi hivatás? A püspökök tehát kénytelenek megelégedni bizonyos "nem tudományos" tapasztalatokkal s ezek alapján megítélni: kik alkalmasak a papi szolgálatra? Ilyen tapasztalattal segít a középiskola, amely az érettségi bizonyítványban eléggé világosan felvázolja a jelentkező értelmi alkalmasságát papi életre és szolgálatra. A szervezet rátermettségéről megbízhatóan tájékoztat az orvosi látlevéL, persze csak akkor, ha a fiziológiai adatokon kívül pszichiátriai véleményt is tartalmaz. A karakter alkalmassága már nehezebben tudható meg. Bár a karakterológia számos típust ismertet, nehéz lesz pontosan meghatározni, melyik képes közülük a papi életstílusra. E. Sprenger részletesen bemutatja a "vallásos embertípust". Nem vagyok azonban meggyőződve arról, hogy ez lenne a papi alkalmasság mérőzsinórja. Inkább arra hajlok, hogy elégedjünk meg az egyéniség kiegyensúlyozottságával, a különböző jellemvonások összhangjával. A kb. 20 éves, felvételre jelentkező fiatal részletes életrajza sokban segíthet az egyén jövőjének megsejtésében. Ha egyenes 63
