Szolgálat 81. (1989)
Halottaink - Dr. Alpár Lúcián (-s -n) - Emődi László (Horváth Árpád)
Páll László Zénó, a szatmárnémeti kórház utolsó irgalmasrendi perjele januárban (82,54) Hosszú József ny. becsehelyi pléb. febr. 1-én; tem. febr. 9-én Batykon Bella Alajos esp. febr. 2-án; tem. febr. 9-én Fertőszentmiklóson (60,35) Dr. Erdó'ssy Béla érseki tan. febr. 5-én; tem. febr. 16-án (77,53) Pölczer Frigyes, a Papi Otthon ig. febr. 11-én; tem. febr. 20-án Elhunyt paptestvéreinket foglaljuk mementóinkba! Dr. Alpár Lúcián Jenő O.Ciszt. (1916-1988) A magyarországi török hódoltság alatt elpusztult középkori zirci apátságot az alsóausztriai Lilienfeld ciszterci apátságának eredménytelen kezdeményezése után, 1699-ben szerezte meg a sziléziai Heinrichau monostora. így kerültek ismét ciszterciek Zircre, akik - Heinrichautól önállósodva - 1913-ban a király akaratából átvették a gimnáziumot Székesfehérvárott és Pécsett. A Zircró'l érkezett cisztercieket ezekben a városokban a köznyelv "zircieknek" nevezte, még a rendnek 1950-ben történt szétszóratásakor is. Ily módon cisztercinek lenni több helyen annyit jelentett, mint "zirci". Ez a nyelvszokás jut eszébe annak, aki Alpár Lúcián életéről akar megemlékezni. Róla ugyanis elmondható, hogy két tekintetben is "zirci" volt. Zircen született 1916. február 8-án, és zirci földbe temettük ez év szeptember 1-én. Zirci családból származott, amelynek ó'sei még a "heinrichaui" időkben - a magyar monostor önállósodása eló'tt - telepedtek meg a bakonyi Cuha völgyében, az újjáéledt Nova Claravallis telepeseiként. Ez azt jelenti, hogy Lúcián atya "eredetében" is, születése szerint is "zirci" volt. Ott serdült föl, ahol családja, rokonsága több mint kétszáz éven keresztül kiterebélyesedett. "Zirci" volt azonban Lúcián testvérünk abban az értelemben is, hogy szíwel-lélekkel, teljes odaadással adta át magát a "zirci" ciszterciek életformájának és munkájának. 1934-ben lépett a rendbe, 1941-ben szentelték pappá, és rögtön - történelem-földrajz szakos diplomájának birtokában - a magyar ciszterciek hivatásának sodrásába került, mint a budai Szent Imre gimnázium tanára. A háború őt sem kímélte meg. 1944-ben tábori lelkészként a frontra került, hadifogságba esett és csak 1947-ben térhetett haza. Apátja mellett titkár, majd a szétszóratásig az újjáélesztett rendi konverzus-intézmény növendékeinek újoncmestere. Rendtársai bizalmából pedig az apátot kormányzásában segítő Rendi Tanács tagja, míg a szétszóratás egyházmegyei szolgálatba nem kényszerítette. Hirtelen halála nagykapornak plébánosként érte augusztus 24-én. Alapos, jólképzett tanár, buzgó és eredményes lelkipásztor, de mindenekelőtt eszményeiben és életében szíve gyökeréig monachus, ciszterci szerzetes volt. Művelt, egyszerű, fegyelmezett és imádságos életvitele jogosít föl minket arra, hogy "zirciének, azaz ciszterci monachusnak nevezzük őt, aki - minden szerénysége ellenére - kitűnt azok közül, akik egyre teljesebben akarták szorgalmazni a szerzetesideált. Éppen ezért számítottunk rá -életkora ellenére-, hogy nemcsak megéli a magyar ciszterci rend újjáéledését, de a megújult élet formálásában még tevékenyen részt vehet. Váratlan és hirtelen halála ettől a reménytől fosztotta meg a rendi közösséget. Nagykapomakon, plébániája hívő seregétől körülvéve, szentelte be holttestét dr. Szendi József veszprémi megyéspüspök, és ugyanaz nap ő is temette a zirci ciszterciek temetőjének földjébe. Temetése előtt rendtársai az apátsági bazilikában koncelebrált szentmisét mutattak be lelki üdvéért. Emődi László S n (1919-1988) A szenteste reggelén, 1988. december 24-én hunyt el Budapesten Emődi László, a Regnum Mariannum vezetője. Nevét a Rcgnumon kívül kevesen ismerték. Háttérben élt, 95
