Szolgálat 81. (1989)
Eszmék és események - A gyulafehérvári szeminárium
el is készült. A jezsuita rend eltörlése (1773) után a kolozsvári jezsuiták nevelése alatt lévő kispapok egy része átjött Gyulafehérvárra, a többiek más egyetemeken szóródtak szét. Ugyanekkor a püspöki palotából a növendékek a jezsuiták kiürített épületébe költöztek. II. József rendelete nyomán a gyulafehérvári teológia is megszűnt (1783), és növendékeit előbb Kolozsvárra majd Pestre utalták át. Ezalatt az idő alatt a teológia épülete erősen megrongálódott és még a katonaság is lefoglalta magának. Miután II. József rendeletéit visszavonta és a növendékek is visszatérhettek Gyulafehérvárra, nem volt hol megszállniuk. Két évig egy szűk helyen voltak elszállásolva. Batthyány Ignác püspöknek sikerült kieszközölnie, hogy az 1783-ban feloszlatott trinitárius rend várban lévő rendházát és templomát átadják a teológia számára. így 1792 áprilisában be is költözhettek. A templom homlokzatán csillagvizsgálót áhítottak fel. A földszinten egy nyomda, középen pedig a püspök által létesített könyvtár foglalt helyet (ami ma is nagy hírnévnek örvend). A papnevelde a volt rendházat kapta meg. Az első tanév 1792 októberében nyűt meg. Batthyány alapos teológiai tudást kívánt, ezért igyekezett a szellemi fejlődést biztosítani. Halála után (1798) a csíkszentgyörgyi származású Mártonfi József püspök átdolgozta a még Sztojka idejéből való szabályzatot. Gondosan felügyelt az alapítványokra. Érdekességként megemlíthetjük, hogy ő vezette be az új növendékek kötelező orvosi vizsgálatát. Az intézet aránylag rendes életét az 1848-as események zavarták meg. Októberben a növendékeket haza kellett küldeni és csak egy év múlva kezdődhetett meg újból az oktatás elég nehéz körülmények között, mivel az osztrák uralom minden téren igyekezett gátolni a tanítás menetét a papnövendékek és a papságnak általában a forradalom iránti rokonszenve miatt. Hajnald Lajos nevéhez fűződik az ún. "Gyermekszeminárium" megalapítása, azért, hogy a papi pályára készülők már 6-8 éves koruktól hivatásuknak megfelelően nevelkedjenek. Sokat tett az intézetért a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály püspök. Megszervezte a filozófiai tanszéket, új épületekkel bővítette ki, az intézetnek adományozta a püspöki líceum nyomdáját. Az ő idejében görögkatolikus kispapok is tanultak itt. Nevezetes esemény az 1876-ban Kapatán Márton rektor által alapított Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskola, amely még ma is működik. Fogarassy Mihály címere látható az intézet homlokzatán. 1897-ben Majláth Gusztáv Károly lett Erdély püspöke. Az I. világháború súlyosan érintette a papneveldét is. Több növendéket katonai szolgálatra hívtak be. A háború évei alatt nehéz körülmények között folytak az előadások. A háború után a növendékek létszáma újból emelkedni kezd. Majlaáth és a tanárok sokat fáradoztak azon, hogy az intézeti életet felemeljék, újjászervezzék. Az agrárreform következtében a papnevelde elveszítette birtokainak nagy részét. Ezért az egyházmegyei hatóság kénytelen volt 1922 óta a papság fizetésének egy részét levonni az intézet fenntartására. A növendékeknek is egy bizonyos összeggel hozzá kellett járulniuk saját ellátásukhoz. 1929-ben a Szentszék és Románia közötti kon80
