Szolgálat 81. (1989)
Szenteld meg őket az igazságban
SZENTELD MEG ŐKET AZ IGAZSÁGBAN Jézus szavai:"Szenteld meg őket az igazságban... Értük szentelem magam, hogy ők is szentek legyenek az igazságban" (Jn 17,17.19) az éterben jelenlevő ima s a mindenkori keresztény életfeladata: igazságban élni! Az igazság fogalma változik a természettudományokban. Newton (17.sz.), a modem tudományosságmegalapozója világosan látta, hogy a természet alá van vetve a változatlan és általános érvényű törvényszerűségeknek. Ez a tény metafizikai jelentőséget biztosít a fizikának is, vagy - ahogy azt Newton megfogalmazta - a fémrészét"kinyilatkoztatási helye a Logosznak". Leegyszerűsítve: az IGAZSÁGOT a filozófia, teológia és természettudományok közreműködésével közelíthetjük meg. A pozitivista gondolkodás (19.sz.) ellenben kisajátította az igazságot. Szerinte a tennészettudomány az abszolút igazságok egyedüli kombinációja. Így ez a felfogás a tennészetes üdvtan (szoteriológia) zsákutcájába szorult, amint Pearson A tudomány grammatikája (Grammar of Science) c. művében megfogalmazta: A tudományon kívül nincs üdvösség! A tudomány biztosítja az igazságot, az életet és a boldogságot. Századunkat kijózanították a szomorú tapasztalatok és rádöbbentették arra, hogy a pozitivista tudományhit nem más, mint utópia. A termodinamika elvei alapján pl. motorokat gyártottunk, de elkészítettük Auschwitz krematóriumait is. Technikai ismereteink és eszközeink segítségével utazhatunk a világűrben, de természeti katasztrófát is kiválthatunk. Más szóval: meddőek a természettudományok igazságai az erkölcs és teológia alapelvei nélkül. Teológiai kiegészülés híján jutunk el a korunkra jellemző szkepticizmusig s ezen túl P. K. Feuerabend, T. Roszak és mások végkövetkeztetéséig: Minden rossz forrása a tudomány. A mérsékelt természettudományok viszont -főképp Einstein és Planck óta - visszakanyarodnak a newtoni igazságszemlélethez, amikor kifejezetten vallják, hogy a fizikai "szimmetriák és törvények mögött feltűnik a kozmikus Logosz sajátságos ténylegessége" (H.R. Pagels, Tire Cosmic Code. Quantum Physics as the Language of Nature. Toronto 1982.). Érdemes elmerengnünk az igazságKERESÉSEfölött is. J. Tischnerszerint az igazság keresése gondolkodás, gyakorta: gondolkodás valaki más előtt, valaki másért, valakivel. Nem egyéb ez sokszor, mint "párbeszéd a Te-vel" (I metodi delpensare umano. Bologna 1982. 15.kk.o.). Talán erre utal Jézus is, amikor így szólt hallgatóihoz: "Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazságszabaddá tesz benneteket" (Jn 8,31-32). Weissmahr Béla müncheni filozófus az ismeretelmélet oldaláról közelíti meg az igazság és igazságkeresés kérdését. Többek között arra a megállapításra jut, hogy minden igazságkereső ember egyben Isten-kereső. 3
