Szolgálat 80. (1988)

Élet a plébánián - Az új kódex és Isten népe (Teleki B.)

Elöljárói (vezetői és kiosztói) viszont a püspök mellett a felszentelt papok, diakónusok. A megszentelés feladata azonban kötelessége a "többi híveknek", "különösen a szülőknek" is (c. 835). Ezért a liturgiát is vezethetik lektorok, akoliták vagy laikusok. A püspök engedélyével civilek elnö­kölhetnek az igeliturgián vagy imádságos összejöveteleken, keresztelhetnek és szentáldozást oszthatnak ki (c. 230). Szentségkitételt és szentségbetéteit is végezhetnek (c. 943). Nemcsak készíthetik a jegyeseket a házasságra, hanem a házasságkötésnél helyettesíthetik a papot (c. 1112). Betegekhez vihetik a szent útravalót (c. 911,2). Egyes szentelményeket is kioszthatnak (pl. temethetnek) (c. 1168). Az új kódex ismét bevezeti az állandó diakonátust. Feltétel: legyenek érett férfiak. Nősek is lehetnek. Három éves tanulmányt kell elvégezniük (c. 236). Legyen a nem nős diakónus legalább 25 éves, a nős diakónus kezdő korhatára legkevesebb harminc év (c. 1031,2). A diakónusok más munka- viszonyban is lehetnek, úgy hogy csak szabadidejüket szentelik az Egy­háznak, de teljes erejükkel is beállhatnak az Egyház szolgálatába. Ilyenkor a hívek közössége gondoskodik megélhetésükről (c. 281). Az 1918-as CIC (c. 731/2) még szigorúan eltiltja a liturgiában való aktív részvételtől mindazokat, akik nem katolikusok, de a katolikusok sem vehettek részt másvallású istentiszteleten. Az új Kódex (c. 844) lényegesen ökumenikus. Megengedi a katolikusoknak, hogy "szükség" vagy "lelki előny" esetén nem katolikus közösségben járuljanak szentgyónáshoz, szent­áldozáshoz, vegyenek részt ortodox szentmisén. Sőt, a betegek szentségét is kérhetik. A keleti egyházak tagjait, akik nincsenek teljes közösségben egy­házunkkal, a gyónás, áldozás és szentkenet szentségeiben részesíthetjük. A feltételek ugyanazok: kérik és felkészültek! Kioszthatjuk továbbá ezeket a szentségeket minden másvallásúnak, aki halálveszélyben van és kéri. A feltétel az, hogy az illető higyje a szentségről azt, amit a katolikusok elfogadnak! A keresztség szentségével kapcsolatos fontosabb rendszabályok: A keresztelést rendszerint püspök, pap vagy diakónus szolgálja ki. Püs­pöki engedéllyel a katekéta vagy más laikus személy is keresztelhet ünne­pélyesen is. Halálveszélyben minden jószándékú ember keresztelhet (c. 861). Természetesen a keresztelést illő módon elő kell készíteni. A felnőtt katekumenátust végez a keresztelés előtt. Ennek során megismeri a keresz­tény igazságokat és meg is erősödik azokban (c. 865). A gyermekkeresztelés előtt viszont komoly oktatásban kell részesíteni a szülőket és kereszt- szülőket. Világosan elébük tárjuk a szentség jelentőségét és a velejáró köte­lezettségeket. Ajánlatos az érintett családok előzetes meglátogatása is (c. 851). A gyermekeket a születésük utáni hetekben kereszteljük (c. 867). Ha azonban a gyermek későbbi vallásos nevelése nincsen biztosítva, a 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom