Szolgálat 79. (1988)
Eszmék és események - Szent István király emlékei Ausztriában - II. (Cser-Palkovits István)
háromhajós román pillér-bazilika épületet a XIII. század elején, szabályos kváderkövekből emelték. A csúcsíves tornyot pedig a XIV. században. A szentélyt ugyanennek a századnak két utolsó évtizedében, a bécsi Szent István székesegyház építőmesterének, a klosterneuburgi Knab Mihálynak a tervei szerint készítették. - Az 1896-1906 között végzett általános megújítás sok újgótikus díszítőelemmel gazdagította az épületet. A templomnak Szent István Mária képet ajándékozott, amelyről az 1700-as években a következő feljegyzés készült: Teutsch-Altenburg, ein uraltes, gross, wundertätiges Gnadenbildnis, welches vor 700 Jahren von dem heiligen Stephan, ersten christlichen König in Hungarn, in dasigen von ihm erbauten Kirche zur Verehrung aufgestellt worden (Németóvár; ősrégi, nagy, csodatevő kegykép, amelyet 700 évvel ezelőtt Szent István, az első keresztény magyar király tisztelet céljából áhított fel a tőle épített templomban). Ezt a jelentést Kollonich Zsigmond volt váci püspök, első bécsi érsek 1735. szept. 17-én kapta B. Gudenus dómkanonoktól, aki a németóvári templomban végzett hivatalos látogatást. Az érseki biztos szerint a templomban tisztelt Mária képet a hívek nagy sokasága kereste föl. A kegyképet az egyik háborús veszélyben a lajtahídi bencések kolostorában rejtették el, de ennek feloszlatásakor, II. József idejében, nyoma veszett. A mai kegyképet az eredetinek 1586-ban készült másolata alapján festették. A trónon ülő Szűz - fején a szentistváni koronával, kezében a jogarral - felénk nyújtja az ölében álló Kisdedet. A baloldali mellékhajó oltárképét a mélyen vallásos országbíró, gr. Koháry István 1726-ban ajándékozta. A festmény Szent Istvánt ábrázolja, amint koronázó palástban, térdenállva a németóvári templom modelljét felajánlja Máriának. Jobbra fia, Imre herceg áll a magyar címerrel, bíborpárnán pedig a magyar szentkorona. A második török hadjárat után főleg a pozsonyi magyarok buzgósága élesztette föl a régi hagyományt. Ők aug. 20-án, a nyugatmagyarországi horvátok pedig aug. 15-én keresték fel a zarándokhelyet. Hozzájuk csatlakozik a bécsi magyar egyházközség is. - 1956-ban sor került az I. világháborúban elpusztult színes üvegablakok pótlására. A műemlékvédő bizottság Deéd Ferenc magyar származású festőt kérte fel erre a munkára. A román és gót ablakok változatos sorában az északi oldal középső festménye vonja magára figyelmünket: Szent István országfelajánlásának jelenete. 1957-ben készült el, és a bécsi magyar katolikusok ajándéka. Néhány osztrák kolostori emlék Szent István külföldi összeköttetéseiben nem szorítkozott csupán a vele rokonságban álló bajor hercegség területére. Személyes útjai során eljutott Salzburgba is, ahol - feleségével együtt - felvették a megújult szellemű Szent Péter bencés apátság rendi imaközösségébe. Az apátság könyvtárában őrzött kéziratos könyv 1004-ben kezdett újabb részének 72
