Szolgálat 79. (1988)
Eszmék és események - Msgr. Lefebvre skizmája
Mindenekelőtt azonban egyéniségével, magatartásával igazolta a pápa, hogy nem ítélkezni jött Ausztriába, hanem hirdetni Péter utódjának szavát, hogy püspök- és paptestvérei, valamint a hívek megújult lélekkel szolgálhassák Krisztust. Mindenkit megdöbbentettek a Szentatyának Mauthausenben, a volt náci koncentrációs és megsemmisítő táborban mondott szavai, amelyeket azokhoz intézett, akik annak borzalmait megtapasztalták, valamint hozzánk is: Ti, akik túléltétek a Jeremiás sirató énekeihez hasonló szenvedéseket, mit mondotok nekünk az utolsó szó jogán? A tegnap és a ma emberei - ha még valahol a földkerekségén létezik is a megsemmisítő lágerek rendszere - mondjátok: Mit hagyományozhat át századunk a következőkre? Túl hamar elfelejtettük poklotokat? Nem töröljük ki emlékezetünkből és lelkiismeretünkből a régi bűntények nyomait? Mondjátok meg nekünk, milyennek kell lennie nemzedékünknek, amelyik az emberiség nagy veszteségeinek nyomain él? Milyennek kell lenni-e az embernek? Mennyit kellene megkövetelnie magától? ... Mondjátok meg, mert jogotok van hozzá; akik szenvedtetek és életeteket elvesztettétek. Nekünk pedig oda kell figyelnünk tanúságtételetekre!'’ Felejthetetlen marad az is, hogy mily közvetlen kapcsolatot tudott teremteni a Szentatya - főleg amikor a protokolltól előírt kereteket áttörte - a munkásokkal, fiatalokkal és a gyermekekkel. Lorchban, ahol igazi dialógust folytatott a munkanélküliek, gyári dolgozók és munkásnők képviselőivel maga mondotta a találkozás végén, hogy már nem is "igeistentiszteleten" (Wortgottesdienst), hanem "beszélgetőistentiszteleten" (Gesprächsgottesdienst) vett részt, "s ez nagyon is helyén való volt". A szeretetet, a másik megbecsülését elsősorban a viselkedés sugározza. S ezt az osztrákok többsége is megértette. (R) Msgr. LEFEBVRE SKIZMÁJA Gföhl kis osztrák falucska plébánosa július elején fekete zászlót tűzött ki a templom tornyára. Az ajtóra kitett gyászjelentésen pedig a következő' szöveg állt: "Gyászoljuk hitünk egységének szakadását". A plébánia területén ugyanis Msgr. Lefebvre követó'inek egyik csoportja működik: kurzusokat, megbeszéléseket tartanak. A hívek egy része nem értette meg, hogy plébánosuk miért nem szereti, ha ezeket a rendezvényeket látogatják. Nem pusztán papok közötti féltékenységről van szó? Hiszen a vendegek csak a régi latin mise szövege két használják, valamint a gyermekkorban tanult igazságokat hirdetik. - Most, hogy szakadás jött létre a római katolikus egyház és Lefebvre követői között, a plébános különösen fontosnak tartja, hogy hívei helyes képet kapjanak a fejleményekről. Olvasóinknak bizonyára nem ismeretlen Msgr. Lefebvre, 83 éves, nyugalmazott érsek neve. 1968-ban Fribouigban (Svájc) megalapította a X. Szent Pius Papi Testvériséget. Mivel többször kinyilvánította, hogy ellentétben áll a II. Vatikáni Zsinattal, 1975-ben megvonták az egyházi elismerést a Papi Testvériségtől, és mivel engedély nélkül szentelt papokat, felfüggesztették püspöki méltóságának gyakorlásától. Mivel minden megegyezési törekvés és intelem ellenére ez év július 30-án engedély nélkül négy papot püspökké szentelt, a kiközösítés cenzúráját vonta magára. 60
