Szolgálat 78. (1988)

Eszmék és események - Szent István király emlékei Ausztriában (Cser-Palkovits István)

püspökség számos (kb. 30) templomát díszítő színpompás üvegfest­ményből csak néhányat áll módunkban ismertetni. Sérc (Schützen a. G.) templomában Szent István király koronát felajánló képén kívül Szt. Imre és Erzsébet üvegablaka is látható. Felsőpulya (Oberpullendorf) plébániatemplomában Szt. Imre üveg­ablakán kívül a Szent István királyt mutató üvegfestménynek az a történelmi érdekessége, hogy adományozója a II. világháború előtti osztrák miniszterelnök, dr. Kurt Schuschnig volt. Pinkafőid újkeletű, színes, szép üvegablakát Szent István ábrázolásával már említettük. Királyunkat koronával, jogarral és országalmával mutató üvegfestményt 1972-ben Posch József és neje adományozta a templomnak. Ha nemzetünk szentjei közé soroljuk Szt. Gellért Csanádi és Szt. Adalbert prágai püspök-vértanúk ábrázolását is, akkor mintegy 89-re tehetjük Szent Istvánnak s a magyar szenteknek a burgenlandi templomokban és kápolnákban felállított szobrait és képeit. Ebből Szent Margitnak 1, Szent Imre hercegnek 7, Szent Erzsébetnek 12, Szent Lászlónak 30 és Szent Istvánnak 37 szobrát találtuk a kismartoni egyházmegyében. Ha tehát összegezni akarjuk e területen magyar szent­jeink tiszteletére állított szobrok, képek és színes üvegablakok számát, akkor ez jóval meghaladja a százat. Az ábrázolás mikéntjére vonatkozóan pedig megemlíthetjük, hogy szent királyaink, István és László, - néhány kivételtől eltekintve - minden szenthelyen kettesben szerepelnek. Kereteink nem engedik meg, hogy Szent Isván király (s a többi magyar szentek) egyházművészeti ábrázolásainak burgenlandi lelőhelyeit kimerí­tően ismertessük. Ehelyett tanulmányunk zárófejezetében, az idei Mária- év s a szentistváni jubileum találkozása jegyében három, sajátosan magyar Mária-templomot mutatunk be, amelyek élő tanúságtevői elődeink Bol­dogasszony- és a nagy szentek tiszteletének. Boldogasszony (Frauenkirchen) A Fertő-tótól keletre fekvő nagyközség nemcsak a magyar puszta hangulatát idéző tókörnyék legnagyobb települése, hanem emberem­lékezet óta legnagyobb búcsújáró helye a korábbi Nyugat-Magyaror- szágnak. Itt áll a tartomány legszebb kéttornyú barokk temploma, Mária születése tiszteletére. Már 1335-ben kedvelt búcsújáró hely a Guth- Kelend-nemzetség birtokán. 1529-ben a községet templomával együtt a török pusztította el, de az épségben maradt kegyképhez zarándoklók so­kasága egyre nőtt, annak ellenére, hogy a kegyhely száz évnél tovább romos állapotban maradt. 1622-ben került a vidék az Esterházy-család birtokába, és Pál - fogadalmához híven - 1669-re felépítteti a templomot. A három kápolnával kibővített zarándoktemplomot ismét a török pusztít­ja el 1683-ban. A birodalmi hercegi rangra emelt Esterházy Pál (1635­88

Next

/
Oldalképek
Tartalom