Szolgálat 77. (1988)

Könyvszemle - Két új könyv Batthyány-Strattmann Lászlóról (Puskely Mária)

nem feledkezik meg a szerbekről és a görögkeleti egyházról sem. Mitöbb, ismerteti a „szomszédos“ püspökségeket, mint pl. a boszniai és a szerémi, a kun és moldvai, a nándorfehérvári és temesvári. Olvashatunk olyan izgalmas témákról, mint a jezsuita misszionáriusok és a licenciátusok működése. Az okmányokat egészen a 17. sz. végéig kíséri nyomon.

A második rész az egyházi szervezést mutatja be a bácskai Tisza mentén a 18. századtól. Lovagi udvariassággal először a görögkeleti egyházat és plébániáit ismerteti szerzőnk és csak ezután tárja elénk a római katolikus egyház helyi szervezetét. Majd Kanizsa, Zenta, Becse, Ada, Péterréve, Martonos, Horgos, Szenttamás, Mohol, Földvár, Túrja stb. községek kerülnek sorra. Történelmi csemegéket rejtegetnek a hívek hitéletéről és a bérmakörutakról szóló fejezetek.

Bizonyos, hogy szerzőnk nem akart teljes és kimerítő történelmi müvet írni. Nem adnak az okmányok végleges megoldást minden vitás és tisztázatlan kérdésre. De már az is nagy eredmény, hogy a problémákat nevükön nevezi és igazságszomjjal tárgyalja. A Délvidék évezredes és bonyodalmas történetét a könyv adott terjedelmében lehetetlen is lett volna részletesebben tárgyalni, de bőkezűen kiemeli az érdekesebbnek tűnő momentumokat.

Ezen értekezést haszonnal olvashatják a hely- és egyháztörténészek, néprajz- és falukutatók egyaránt, de sokat tanulhat belőle minden jószándékú olvasó.

Teleki Béla

KÉT ÚJ KÖNYV BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓRÓL

Klemm Nándor: Csak eszköz vagyok .. Dr. Batthyány-Strattmann László élete. — Legendát suttognak egymásnak a bástyák. Misztériumjáték Dr. Batthyány László életéről, összeállították: Tibola Imre és Unger Ilona. Egyházmegyei Hatóság, Szombathely, 1987., illetve 50 o.

Új életrajzzal gazdagodott a magyar nyelvű Batthyány-irodalom. Klemm Nándor hosszú évek lelkiismeretes munkájával összegyűjtötte mindazt, ami szóban és írásban, hazai és külföldi viszonylatban föllelhető. Nem eredetit akart alkotni, nem is sajátos szempontok szerint elmezni, hanem közölni, leírni. Adatokban valóban meglepően gazdag ez a munka, — kommentárban, értelmezésben viszont igen mértéktartó. A mélyebb lelki indítékok, összefüggések feltérképezése gyakran mintha az olvasóra maradna.

Könyve számos olyan epizódot örökít meg, amelyeket kutatómunkája és a beszélgetések során ismert meg. Ezért külön hálásak lehetünk neki.

Egy-két helyesbítő megjegyzés: a boldoggáavatási eljárást nem „a szombathelyi püspökség indította meg“ (148.), hanem a bécsi. Dr. Batthyány László ugyanis Bécs- ben hunyt el, s az akkori egyházjog szerint ez volt az illetékes egyházmegye. — Törvénytelen leánya jóval túlélte édesapját, s mint férjes asszony halt meg (21.). — Csak igen nagy jóakarattal nevezhetjük Laci tanulmányi eredményeit „közepesnek" (16.): rossz tanuló volt, többször meg is bukott, pótvizsgázott.

Ha meggondoljuk, hogy a 30-as évek első életrajzai után Magyarországon Klemm Nándor vette magának ismét a bátorságot és a fáradságot, hogy megírjon egy alapos, tárgyilagos biográfiát, csak gratulálni tudunk a kezdeményező erőhöz és ügybuzgalomhoz.

Tibola Imre szombathelyi plébános és Unger Ilona dramaturgiailag is jól átgondolt hang- és képjátéka kettős célt szolgál. Egyrészt jellemző jelenetek kiválasztásával be akarják a szerzők mutatni Dr. Batthyány László életét és lelkiségét, másrészt be akarják vonni a nézőt/olvasót abba a mágneses erőtérbe, amelyben e „rendhagyó gróf“, európai hírű szemspecialista, a „szegények orvosa“, eszményi férj és családapa élete Isten szeretetének csodálatos misztériumává vált.

91