Szolgálat 76. (1987)
Eszmék és események - A VII. rendes püspöki szinódus: A világiak (Szabó F. - Tardy L.)
A szinódus során az atyák benyújtották javaslataikat a következő (1990-es) szinódus témájára vonatkozóan is. íme néhány kérdéskör, amelyek közül majd a pápa választ: meghívás az életszentségre, szerzetesi élet, papképzés, kultúra és evangélium (inkulturáció), ifjúsági lelkipásztorkodás. szegénység az Egyházban, ökumenizmus és párbeszéd a vallásokkal, felszabadítás-teológia ... Megválasztották a szinódus főtitkársági tanácsa 12 új tagját (földrészenként 3-3), a pápa pedig még hozzájuk kinevezett hármat: Pierre Sfeir, a maroniták antiochiai pátriárkája; Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa; Edward Clancy, Sidney érseke. Ratzinger bíboros bejelentette, hogy a pápa Gagnon bíborost nevezte ki vizitátornak Marcel Lefebvre érsek papi közösségéhez, hogy tájékoztassa a Szentatyát a tradicionalista (felfüggesztett) főpap és közössége helyzetéről, a kánonjogi rendezés céljából. A feltétel természetesen a pápának vaió engedelmesség és a hűség a Magisztériumhoz. A szinódus vége felé a római Kúria dikasztérium-vezető bíborosai tájékoztatást adtak az atyáknak hivatalaik tevékenységéről. Szabó Ferenc II. így éltem meg Tardy László karnagy, a püspöki szinódusra meghívott auditor 42 éves, családos, három gyermeke van. Bárdos Lajos után ő leírt a budavári Nagyboldogasszony templom karnagy-kántora. Ö az Országos Magyar Cecília Társulat társelnöke; a magyar egyházzenei élet egyik szervezője. A püspöki szinóduson szerzett tapasztalatait a következőkben foglalta össze a Vatikáni Rádiónak (1987. okt. 27-én). A szinódus nemcsak megbeszélések sorozata, hanem az egybegyűltek együttes imáinak, lelkiismeretvizsgálatainak helye is volt. Ebben erőteljes szerepet kaptak a vasárnapi pápai misék. A szinódust megnyitó mise szentleckéjéből idéznék: „Ha tehát ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a sze- retetből fakadó intelem, a lelki közösség és résztvevő szeretet, tegyétek örömömet teljessé azzal, hogy egyetértetek, egymást szeretitek, együttéreztek, egyet gondoltok.“ Ezek a páli gondolatok adták meg az elmúlt négy hét jellegzetességét. A felszólaló püspök atyák és laikusok mind erre az egyetértő sze- retetre építve mondták el egyházuk sajátos nehézségeit és jellemző vonásait. Az elhangzottakból néhány alapvonást emelnék most ki: A II. Vatikáni Zsinat Lumen Gentium és Gaudium et Spes konstitúciója az Anyaszentegyházról szóló tanítást mélyítette el, nagyon gazdag képet alkotva önmagáról. A püspöki szinódusok sorozatára az a feladat várt, hogy a Zsinat tanításainak egy-egy csoportját vizsgálja meg a mai életviszonyok fényében. A mostani, bár címében a laikusokkal kíván bővebben foglalkozni, mégis minden megkeresztelt emberhez szól, hiszen a papság szentségében részesedők is előbb laikusként éltek; laikus karizmájukat nem veszítették el. így a laikus fogalmát sem negatív módon határozta meg a szinódus, hanem a Zsinat szel78
