Szolgálat 76. (1987)

Az egyház szava - Testvéri üzenet

egyes sajátos és kiemelkedő női szerepeket és feladatokat (feleség, anya, Istennek szentelt szerzetesnő stb.) elemeznénk.

Sok más szempont is felmerül a nők egyenlő méltóságával és felelősségével kapcsolatban, amelyekről — minden bizonnyal — tárgyalni fog a legközelebbi püspöki szinódus. Két biztos elv képezi ezeknek a megfontolásoknak az alapját: a nők méltósága egyenlő a férfiakéval, s embervoltuk mégis női. Erre a két elvre támaszkodva a Familiáris consortio több szempontból megvilágította már az Egyház álláspontját a nőkre vonatkozóan. Vallja azt, hogy „Jézus tisztelettel van a nők iránt, akiket meghívott követésére és megengedte, hogy barátságát élvezzék“ (i. h. 117. o.). Amint már kijelentettem és Msgr. Weakland kiemelte: a nők nincsenek hivatva a papságra. Az Egyház idevágó világos tanítása azonban nem változtat azon a tényen, hogy a nőknek az evangéliumi terv szerint jelentős szerepe van Isten-országa örömhírének hirdetésében. Az Egyház visszavonhatatlanul elkötelezte magát e mellett az igazság mellett.

Az öreg ember Boldogságai

Boldogok, akik tisztelik elnyűtt lábamat és remegő kezemet.

Boldogok, akik megértik kínomat, amikor gyengülő hallással próbálom elcsípni a hang- foszlányokat.

Boldogok, akik tekintettel vannak rossz szememre és lassúdó gondolatfűzésemre.

Boldogok, akik mosolygó arccal szentelnek időt arra, hogy barátságosan elbeszélgethessünk.

Boldogok, akik nem mondják: „Már annyiszor hallottam ezt a mesét...!“

Boldogok, akik alkalmat nyújtanak arra, hogy felidézhessem régi szép napjaim történeteit.

Boldogok, akik előtt felidézhetem, hogy fiatalkoromban engem is szerettek és értékeltek, s így biztos lehetek: nem vagyok elhagyatva.

Boldogok, akik kedvességükkel világítják meg földi életem hátra levő napjait, mielőtt megérkeznék mennyei Atyánk házába. Ámen.

74