Szolgálat 75. (1987)
Könyvszemle - Karl Rawer/Otto Hermann Pesch: Kausalität-Zufall-Vorsehung (Péteri András)
KÖNYVSZEMLE Klaus M. Meyer-Abich: Determination und Freiheit (Determinizmus és szabadság); Karl Rawer/Otto Hermann Pesch: Kausalität—Zufall—Vorsehung (Okság—Véletlen- Gondviselés); Béla Weissmahr/Otto Knoch: Natürliche Phänomäne und Wunder (Természeti jelenségek és csoda). Christlicher Glaube in moderner Gesellschaft. Teilband 4. Herder, Freiburg—Basel—Wien 1982, 152 o. A nyolcvanas évek teológiai irodalmának maradandó értékű terméke lesz a Fr. Böckle, Fr-X. Kaufmann, K. Rahner, B. Welte és R. Scherer szerkesztésében megjelent 30 kötetes interdiszciplináris enciklopédia: Christlicher Glaube in moderner Gesellschaft. A mű címe jelzi célkitűzését: párbeszédet folytatni a hit és a modern tudomány között. Több mint 100 szakember (filozófus, természettudós, teológus, szociológus, történész stb.) vizsgálja a keresztény hit fényében korunk legfontosabb kérdéseit és témáit. A Gondviselés problémájával kapcsolatos tételek a 4. kötetben kerülnek sorra, jóllehet — helyszűke miatt — elég röviden. Klaus M. Meyer-Abich, esseni professzor az oksági meghatározottság és szabadság viszonyát taglalja. Amikor ma szabadságról beszélünk, legtöbbször a cselekvés szabadságára gondolunk s azt követeljük: minden korlát nélkül tehessük azt, amit jónak látunk. Ez a felfogás nemcsak önzést rejthet magában; nem hatol be az igazi, bölcseleti probléma velejéig: akaratunk meghatározóinak vizsgálatáig. Kantra támaszkodva állapítja meg, hogy emberi akaratunk akkor szabad valóban, ha a természetének megfelelő jót választja. K. Rawer fizika tanár a freiburgi egyetemen. A determinizmus, véletlen és indeterminizmus problémáját vizsgálja a természettudomány szemszögéből. Századunk elején, főként M. Planck befolyására, legtöbb természettudós megdönthetetlen elvként állította, hogy az egész természet — beleértve az élőlényeket és az embert is — szigorú determinizmusnak van alávetve. Nincs tehát véletlen, de nincs hely az isteni Gondviselésnek és az ember szabadságának sem. A kvantumfizika azonban újabb modellék illetve elméletek kidolgozására kényszerítette a tudósokat; a mikrorészecskék mozgásánál ugyanis nem érvényesek a klasszikus fizika törvényei: „A kvantummechanika szerint — legalább is a mikrorészecskék területén — valóban létezik a véletlen* (65 o.). Ennek ellenére egyesek, pl. de Broglie .rejtett paraméterek* feltételezésével ma is mindent determinisztikusán próbálnak magyarázni. Mások, pl. Bohr, Heisenberg .indeterministák“: a mikrorészecskéknél a határozatlansági összefüggés érvényes. Ha valóban .igaz, amit a kvantummechanika a határozatlan relációkról állít, — folytatja Rawer — akkor sohasem leszünk képesek bebizonyítani, hogy melyik igaz (illetve téves) a két értelmezés közül.“ S hozzáteszi: „Mivel .rejtett paraméterekkel* nem végezhetünk számításokat, a gyakorlatban — .filozófiai beállítottságuktól* függetlenül — az indeterminisztikus kiindulópontot használják a kutatók. Ilyen értelemben részesíti előnyben az indeterminizmust a mai fizikusok magatartása" (67 o.). A természet- tudomány azonban avval, hogy elfogadja az indeterminizmust, még nem bizonyította be, hogy az embernek van valódi szabad akarata. Csak lehetőséget nyújt simább értelmezésére valamint a Gondviselés működésének megértésére. Otto Hermann Pesch, a hamburgi egyetem teológia tanára a Gondviselés problémáját főként az Istentől az embernek adományozott szabad akarat oldaláról etlemzi. Ennek az ajándéknak a segítségével léphetünk kapcsolatba „a világgal szemben álló Alanyisággal és Szabadsággal“. Isten az embert éppen azáltal teremtette emberré, hogy kapcsolatba lépett vele, s ezt a kapcsolatot — személyes szinten — ma is fenntartja. A szabadság azonban felelősséget teremt az emberben. „Ma az ember alá ren80
