Szolgálat 75. (1987)
Az egyház szava - A családi életről - A pápa beszéde Lengyelországban
tudja azt is, hogy a földi valóságok jogos autonómiájának vannak határai1 (vö. GS, 36.). Azért emlékeztet az isteni Gondviselés igazságára, hogy segítségére tegyen és támogassa. Istenhez, teremtő Atyjához és gondviselő erejéhez való viszonyában az ember újra meg újra felfedezheti boldogsága alapját. A CSALÁDI ÉLETRŐL II. János Pál szentbeszéde a családok szentmiséjén Szczecinben (Stettinben) A pápa mindenekelőtt köszöntötte a rendezvényen résztvevő házaspárokat és családokat, de azokat is, akikkel egész lengyelországi útján még találkozni fog. Utána kitért a házassági esküből származó sajátságos egységre: a „communio personarum“- ra (a személyek közösségére). Felszólította a jegyeseket és házasokat, elmélkedjék át a szentcsalád ünnepének liturgiáját. Beszédét Szt. Pál Kolosszeieknek írt levelének magyarázatával folytatta, mivel ebből vették a szentmise leckéjét. (1—3. pont). 4. Ezért tanítja az apostol, hogy a szeretet „kötelék“ (Kol 3,14), egyszersmind életet árasztó központ, amit azonban mimden tettünkkel rendszeresen és kitartóan építeni kell. Levele utal a különböző erényekre, amelyektől függ a szeretet tartóssága, sőt kifejlődése: „öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen“ Kol 3,12-13). Milyen gyakorlati tanács! Az apostol kétezer évvel ezelőtt írta, s kora családi életét tartotta szem ©lót*, de levelében a mai ember is felismerheti önmagát. A házasság életközösség, otthon, munka és gondoskodás a gyermekekről, de közös öröm és szórakozás is. Nem ajánlja az apostol, hogy nagy bölcsességgel és „énekkel“ tanítsuk és intsük egymást, ahogyan a Létek sugallja, hisz Isten kegyelmében élünk? (vö. Kol 3,16-17). Talán a mi lengyel karácsonyi énekeinkre gondolt? 5. Próbáljuk megérteni az egyházi örökség apostoltól származó szavainak eredeti zengését, ugyanakkor azonban törekedjünk arra is, hogy alkalmazzuk mai — gyakran oly nehéz — körülményeinkre, problémáinkra és helyzetünkre, pl. á szülőik és gyermekek közötti viszonyra. Az apostol azt írta: „Gyermekek, fogadjatok szót szüléiteknek mindenben“, de azt is: „Apák, ne keserítsétek gyermekeiteket, nehogy kedvüket veszítsék“ (Kol 3.20,21). Igen jelentős összefüggés! Mi az értelme mai lengyel körülményeinkben? Sürgős és komoly erőfeszítést kell tenni, hogy kidolgozzuk a házasélet lelkiségét, erkölcsét, a házasok szentségre vezető útját. A házasság szentségében kifejezett elemeket találunk erre: hűség, szeretet, becsületesség. Erkölcsi kötelezettségek, a házasság és a család alappillérei, rajtuk keresztül válik az otthon igazi élet- és szeretetközösséggé, az Istennel kötött szövetség frigyszekrényévé. 53
