Szolgálat 75. (1987)
Tanulmányok - Szentmártom Mihály: A Gondviselésbe vetett hit lélektani vetülete
Végül 'ide tartozik a cinikus vakmerőség is, a sors kihívása. Ma egyre több az ún. veszélyes sport: szabad sárkányrepülés, csoportugrás csukott ejtőernyővel, vízisí stb. A menekülés általi szorongásfeloldás sohasem lehet teljes, mivel szorongásunk 'igazi okát magunkban hordozzuk, teremtményt mivoltunkban. De a mértéktelen szorongással élni sem lehet. Ha a szorongás tartós állapotának negatív következményeit vizsgáljuk, akkor azt kell mondanunk, hogy a szorongás elvakít. A szorongó ember tudata beszűkül, mert teljesen magára összpontosul. A szorongó gyalogos remegve lép le a járdáról, nem látja a közeledő autót, vagy nem képes józanul kiszámítani annak távolságát ill. sebességét. Kísérleti síkon a szorongás a problémák megoldásának képességével mérhető. A kevésbé szorongó személyek több feladatot képesek megoldani, mint azok, akik szorongóbbak. A szorongás legsúlyosabb következménye azonban az élettel szembeni bizalmatlanság. A szorongó ember embertársaiban szintén inkább csak a rosszat sejti, mintsem a jót. Istennel szemben is bizalmatlanná válik. A szenvedélyek rabsága is egyfajta szorongást feloldó próbálkozás. Mértéktelen evés, ivás, dohányzás, élvhajhászat. A dohányosok éppen arra hivatkoznak, hogy ezáltal akarják lecsillapítani idegességüket, feloldani feszültségüket. A szenvedélyekbe való menekülés háttere az életszorongás (életfélelem!). Ám nemcsak testi, hanem lelki szenvedély is létezik: racionalizmus, intellektualizmus, önkényesség stb. (Ledergerber, 1976, 114). Hit által feloldott szorongás A szorpngás természetfeletti alapokon való feloldása a hit, bizalom és szeretet által történik. Lélektani szinten — ismételjük — kezdetben nem a szorongás, hanem az ősbizalom és szeretet volt; ebből ad valamit vissza a hit. Vallásos szinten pedig a bizalom révén az ember részt vesz Isten életerejében és ez megmenti a teljes tehetetlenségtől. A hit által részt vesz Isten világosságában és tudásában — ez megmenti a sötétség és semmi iszonyától. A szeretet által pedig részt vesz Isten életközösségében, ez megmenti a magányosságtól. Az indiai jógában megkülö'nböztetnek három vallásos-lélektani képességet, amelyek arra irányulnak, hogy egyensúlyozzák a három ősszorongást. Létezik tehát három jóga út: (1) a tettek jógája, amely az akarat, ösztönök és életigenlés, valamint az erőgyakorlás (hatalomvágy kiegyensúlyozása); (2) a megismerés jógája: célja a lelki világosság, értelem és megismerés megszerzése a sötétség iszonyának kiküszöbölésére; (3) a szeretetben történő önátadás jógája, célja a szeretett istenséggel történő egyesülés. Azt hiszem itt olyan ősigazságról és ős meg tapasztalásról van szó, amely általános érvényű. Ezért némi leegyszerűsítéssel talán megkülönböztethetünk három szintet a Gondviselésbe vetett hitben is: 25
