Szolgálat 74. (1987)
Az egyház szava - „Redemptoris mater“ - II. János Pál pápa Mária-enciklikája
Pál pápai címerében a kereszt mellett ott láthatjuk a nagy M betűt, amely Mária monogramja. Tulajdonképpen ezzel a látomással nyílik a körlevél: Mária a kereszt tövében; a Megváltó Anyjának pontos helye van az üdvösségtervben, Krisztus és az Egyház misztériumában. A Szentatya ezt az alapgondolatot fejti ki a Zsinat nyomán, mintegy kommentálva a Lumen gentium, az Egyházról szóló konstitúoió Vili. fejezetét (52-69. pontok): „Isten Anyja, a Boldogságos Szűz Mária, Krisztus és az Egyház misztériumában.“ Másrészt mintegy kiegészíti, továbbfejleszti a Rede m p t o r hominis kezdetű, első enoiklfkája (1979) tematikáját. Ebben a Pápa Jézus Krisztusról, az ember Megváltójáról, Jézus művéről és egyetemes küldetéséről írt; most a Megváltó Édesanyjára irányítja a figyelmet, akit az ősi antifona így szólít meg: „Alma Redemptoris Mater (Áldunk, Üdvözítőnk Anyja)...“ Máriáról szól, akiit VI. Pál a Zsinat 3. ülésszakát lezáró beszédében (1964. nov. 21) „az Egyház Anyjának“ hirdetett meg. A körlevélben a Pápa sajátos stílusa szerint körkörösen fejti ki a tematikát; az egyszer megfogalmazott kijelentéseket megmagyarázza; a motívumok visszavisszatérnek, mint a szimfóniában. Felhasználja a Szentírás és az egyházatyák tanítását, valamint a Máriára vonatkozó katolikus teológia gazdag örökségét, de mindig a Lumen gentium Vili. fejezete marad a vezérfonal. Az en- cikl'ika három részre oszlik: I. Mária Krisztus misztériumában: A Pápa itt három bibliai kifejezést elemez: „Kegyelemmel teljes“, „Boldog vagy, aki hittél“, „íme, a te anyád“. Az encik- Irka a Máriára vonatkozó tant szorosan a krisztológiával összefüggésben bontja ki. Mert „egyedül Krisztus misztériumában világosodik meg teljesen Isten Anyja (Theotokosz) misztériuma“. II. Isten Anyja a vándorló Egyház középpontjában: Az Egyház, a térben és időben, a világtörténelemben mintegy Mária nyomában halad, aki „a hit zarándokúját járta. Fiával való egybetartozását hűségesen vállalta egészen a keresztfáig“ (LG 58). A Szentatya a Zsinat e szavaival foglalja össze az Egyház Máriára vonatkozó tanítását. A II. rész tulajdonképpen Mária kettős kapcsolatát, Krisztus és az Egyház misztériumához való viszonyát mélyíti el. Mária egyben az előkép, az örök eszménykép a keresztények számára. A helyes krisztológiai és egyháztani összefüggésben Mária tisztelete nem akadályozza a keresztények egységtörekvésé- nek további előrehaladását (Bizonyos protestáns részről felmerült kritikák nem 'megalapozottak, ha az Úr Anyja helyét Krisztus misztériumában szemléljük!). Végül a „Magnificat“ megtanít bennünket arra, hogy a szegényeknek juttassuk az elsőbbséget szeretetünkben és gondoskodásunkban. III. Mária anyai közvetítése: Az „Úr szolgáló leánya“ az Egyház és minden keresztény életében különleges és rendkívüli közvetítő szerepet játszik, de 61
