Szolgálat 73. (1987)
Tanulmányok - Szabó Ferenc: A keresztény lelkiség alapjai Pázmány Péternél
nusa, aki az árvíztől is óvja tisztelőit. A cseh kanonok-vértanú szobra a barokk táj elengedhetetlen tartozéka lett hidakon és partokon. Karl Egger szerint a barokk vallásosság fölülmúlta azt a szintet, amelyet a hit gyakorlása elért a középkor végén. A városok s a házak tele voltak szobrokkal, képekkel; a nép mindenfelé kálvária-hegyeket épített, kereszteket és kápolnákat állított föl az utak mellett, a határban stb. Az egyik egyháztörténész találóan jellemzi ezt a kort: „Ismét szakrális jelleget kapott az egész vidék és az otthon.“ (J. Wodka: Kirche in Österreich). Ennek az életet igénylő „barokk katolicizmusnak“ egypár vonását mutattuk be néhány oldalon, s jellemeztük a világi keresztények lelkiségét. Sok szempontból másként élték hitüket a világiak mint ma? Lelkiségük számos vonása a megújult s újonnan keletkezett szerzetesrendek lelkiségének a vetülete volt? Tagadhatatlan. De az is világos, hogy — koruknak és társadalmi helyzetüknek megfelelően — 'igen sokan tudatában voltak felelősségüknek. S az is, hogy mint világi hívek teljesebben és gyümölcsözőbben élhessék hitüket, vallásos közösségeket alkottak, s így gyakorolták a felebaráti szeretetet. Tudták: ez a leghitelesebb megnyilvánulási formája a Krisztusba vetett hitnek és annak, hogy valóban élő tagjai akarunk lenni az ő egyházának. Szabó Ferenc A KERESZTÉNY LELKISÉG ALAPJAI PÁZMÁNY PÉTERNÉL Most emlékezünk Pázmány Péter halálának 350. évfordulójára.1 Amikor a világiak lelkiségéről, egyházi szerepéről szóló számunkban Pázmány ide vonatkozó gondolatait ismertetjük, nem pusztán a kötelező emlékezés, az évforduló „'időszerűsége" vezet bennünket. Mindjárt látni fogjuk, hogy mindaz, amit Pázmány a keresztény lelkiség alapjairól mond, teljesen időszerű ma is, miként maga a Szentírás, legfőbb forrása, miként Szent Ágoston, legnagyobb mestere, és miként Szent Ignác lelkigyakorlatos megfontolásai, akinek lelkiségét a jezsuita hosszú kiképzése alatt magába szívta.2 Pázmány egyházszemlélete A kérdéshez számos értékes elemet szolgálatod öry Miklós S. J. (1909 — 1984), lapunk volt főszerkesztője, az ötvenes évek elején közzétett doktori disszertációjában és egyéb tanulmányaiban. Valójában azonban feldolgozásra vár Pázmány egyháztana (főleg a II. Vatikáni Zsinat és az újabb teológia szemszögéből), miként általában teológiája. Ha alaposan tanulmányozzuk felfogását a grazi Theologie Scholasticá-tól a Kalauzon át a prédikációkig, ha el30
