Szolgálat 73. (1987)

Tanulmányok - Szilas László: A barokk kori világi keresztények életéből

tudata és az a vágy, hogy — szerepet vállalva a krisztusi igehirdetésben, s utánozva a szegény és szerény Istenembert — az elvilágiasodott egyházat buzgó emberekből álló közösséggé, valódi lelki egyházzá alakítsák át. Ezektől a törekvésektől vezettetve hatalmas tömegek hajlandók voltak vagyonukat, munkájukat sőt egész életüket az egyházért áldozni. A hivatalos egyházi vezetőség azonban ezt, a mai szemmel alig elképzelhető lelkesedést nem tudta maradéktalanul az egész közösség javára kamatoztatni; sok főpapból és papból hiányzott a kifinomult lelkiség, a kellő tapintat, a megértő türelem s a hívek lelki igényeinek kielégítését célzó buzgóság. Éppen emiatt váltak türelmetlenekké, s oltották ki a radikális, sokszor túlzásba eső de jó szándékú világiakból is a Lelket (Tessz 5,20).

1. Assisi Szent Ferenc iratai (ford. Takács Ince), Budapest, 1929. — 2. Agosto Gemelli: II Francescanismo. Magyarra fordította „A Franciskanizmus“ címmel Takács Ince. Budapest, 1933. 45. o. és Szent Ferenc levele Páduai Szent Antalhoz: In: Szent Ferenc iratai ... i. m. 173. o. — 3. Dám Ince: A ferences harmadik rend. Budapest, 1947. — 4. Vittorio Fachinetti: La Serafica Milizia, Quaracchi 1922. 68. o. — 5. Jacques Loew et Michel Meslin: Histoire de l’Église par elle-meme, Fayard 1978. 189—190. o. — 6. Szántó Konrád: A katolikus egyház története, I. köt. Budapest, 1983, 441. o. — 7. Hubert Jedin (hrsg.): Handbuch der Kirchengeschichte 111/3. Die mittelalterliche Kirche, Zweiter Halbband, Herder, 1973. — 8. Bernhard Töper: Die Apostelbrüder und der Aufstand des Dolcino. Stadtliche Volksbewegungen des 14. Jh. Deutsche Historiker Gesellschaft, 1960. 62—84. o. — 9. H. Grundmann: Zur Geschichte der Beginen im 13. Jh. In: Archiv für Kulturgeschichte, Münster und Köln, 21/1934/ 296—320. o.

Szi>las László

A BAROKK KORI VILÁGI KERESZTÉNYEK ÉLETÉBŐL

Amikor e tanulmány megírására vállalkoztam, tájékozódásul a Jedín-féle nagy egyháztörténelmi kézikönyv 'idevágó köteteit ütöttem fel. A tárgymutatóban kerestem, mit írnak a szerzők erről, a ma olyan fontos kérdésről. A „világiak“ címszót megtaláltam ugyan, de az idézett helyeken éppen csak egy-két szóval említik meg őket. Valamivel bővebb adatforrásokat találhatunk az újabb művekben, pontosabban azokban, amelyek a népi vallásosság kérdésével foglalkoznak, bár ezek 'is nagyon hiányosak. Például Paolo Simiscalco római történész néhány hónapja megjelent „Világiak és laicizmus, egy történelmi áttekintés“ című művében egyből szűkszavú lesz, amikor a XVI—XVIII. századdal kezd foglalkozni.

1. Ez a viszonylagos csend bizonyos mértékben megmagyarázható magából a történelemből. Az újkor kezdetén, még a lutheri reformáció előtt van

23