Szolgálat 73. (1987)

Halottaink - Haigli Sándor Szilárd O. Praem. (Rendtársai)

1940-ben szentelik pappá. Az egyetemen francia tanári diplomát szerez és filozófiából doktorál. „Prohászka intuíciója és átélése“ című tézissel. Péguy-ről szóló első írásai már 1939-ben megjelentek. Kőszegen tanít, de csaik rövid ideig, mert katonalelkésznek hívják be. A háború végén amerikai fogságban tölt egy félévet. Utána körülbelül 20 évet Párizsban működik. Egy ideig ifjúsági, majd főlelkész. Elmélyült a francia szel­lemi életben is. Elsősorban a keresztény egzisztencialisták hatnak rá, élükön Gabriel Marcel lel. Fiatal írógárdával alapítja meg az „Ahogy Lehet“ című folyóiratot, amely a háború után a hazájától elszakadt magyarság egyik jelentős irodalmi fóruma lett. Ö maga is sűrűn cikkezik a lapban, könyveket ír és fordít, verseskötetet ad ki. Minden­felé tart előadásokat, lelkigyakorlatokat. 1962^ben ismerkedik meg Teilhard de Chardin írásaival, s az első perctől bűvkörébe kerül. így 1965-ben, amikor Rendje Brazíliába küldi, két szempontból is új szakasz kezdődik életében. Tanít a magyar bencések gim­náziumában és egy ideig a noviciusmester tisztjét is betölti, de szinte minden erejét és lelkesedését Teilhard de Ghardin művei magyarra fordításának és a nemzetközileg is elismert Teilhard Dokumentációs Központ kiépítésének szenteli. Cikkei különböző nyelvű folyóiratokban jelennek meg. Hihetetlen energiával ő maga sokszorosította és „palack-postával“ szétküldte mestere munkáinak magyar fordításait. Anyagi okok miatt ebből csak öt kötet jelenhetett meg nyomtatásban. Lankadatlanul dolgozott, jóllehet egészsége megromlott. Még pannonhalmi szemi- narista korában szívizom és szívideg gyulladást kapott. 1972-ben szívoperációt hajta­nak rajta végre, de az utolsó két évben egyre rosszabodott az állapota. Végzetes be­tegségét nehezen viselte el. 1986. május 8-án szűnt meg dobogni ez a lelkesen magyar és Istent kereső szív. ÍR.) HAIGLI SÁNDOR SZILÁRD O.PRAEM. (1912—1986) Nagycsákányon, Vas megyében született, 1912. december 1-én. Középiskoláit Szent- gotthárdon, a ciszterci atyáknál végezte. Érettségi után, 1932-ben lép be a csornai pre­montrei apátságba. Ott kapja meg papi kiképzését: 1937-ben szentelik pappá. A Páz­mány Péter Egyetemen szerez — summa cum laude — tanári diplomát matematikából és fizikából. 1939-től 1946-ig matematikát és fizikát tanít a rend gimnáziumában, Szombathelyen. A háború után Csornára rendelik: jószágkormányzó és egyben tanár az újonnan meg­nyílt gimnáziumban. 1950-ben avval a gondolattal vágott a nagyvilágnak, hogy a 800 éves rend magyar ágának szellemi és lelki tőkéjét valamiképpen biztosítsa, továbbfejlessze. 1951-ben érkezett az Egyesült Államokba, a De Pere-i Szent Norbert apátságba, Killeen apát meghívására. A következő években még hat magyar rendtársa talált itt otthonra. Szi­lárd atya matematikát tanított és a magyar csoport elöljárója lett. 1957-ben Santa Ana- ban (Kalifornia) működő egyházmegyei középiskola tanári karához csatlakoztak, ahová McIntyre kardinális hívta meg őket. Szilárd atya ott is maradt élete végéig. Több mint egy negyedszázadon át egész nemzedékeket nevelt fel és készített elő egyetemre fizikából. Tanítványai hálával gondolnak rá ma is, mert igen jó alapokat rakott le lel­kűkben. 1959-ben rohamosan jelentkező cukorbaja miatt fáradtan mond le rendfőnöki meg­bízatásáról. Santa Anaban marad mint tanár és házfőnök. 1961-ben megvalósult régi álma: Santa Anatól 30 kilométerre délre önálló, csornai alapítású apátság és közép­iskola létesült. Ebben, a Szent Mihályról elnevezett apátságban ma 22 pap és 17 rendi növendék (novícius, teológus) szolgálja Istent. Santa Anaban nyugdíjba vonult Szi­lárd atya, s így 1983-tól maga is tanít fizikát a Szent Mihály gimnáziumban. De csak rövid ideig, mert 1985. február 3-án erős agyvérzés bénítja meg. Csaknem másfél évig járja a szenvedés tisztító állomásait. 1986. június 4-én adta vissza lelkét Teremtőjének Santa Anaban. Röviddel előtte Szántó Hubert és két fiatal rendtáfsa adták fel neki a betegek szentségét. Fedhetetlen erkölcsi élete, becsülete és kötelességtudása példaként szolgál min­denkinek. Rendtársai 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom