Szolgálat 72. (1986)

Eszmék és események - A jövő útja? (Papp György)

feltétel, hogy mindenki tudjon a másik feladatáról, s főleg a plébános ismerje a kitűzött célokat. Ebben a pontos előkészítésben nagyon fontos szerepet játszik a plébános, akinek bizalmát az aktív vezető csoport maradéktalanul élvezi. „Tulajdonképpen, akárcsak otthon, itt is családban élünk, s ebben a .családi üzemben' maradéktalanul jól érezzük magunkat" — foglalta össze M. Morgenbesser, egy munkatárs az egyházközségben uralkodó derűs légkör lényegét és okát.

A vezető csoport állandó kapcsolatban áll az egyházközségi testülettel. Nagyon fontos, hogy a testület tagjai bizalommal kísérjék a vezető csoport munkáját és aktívan vegyenek részt a különböző rendezvényeken. Döntő jelentőségű a jó személyes kapcsolatok kiépítése az egyházközségen belül. Ez könnyen lehetséges, ha a hívek megérzik a vezető csoporton belül uralkodó harmóniát. Ennek viszont alapfeltétele a vezetők lelki képzése és képzettsége, amely állandó forrás lehet a hozzájuk forduló hívek számára is.

A lelkiélet ápolása

Munkám igazi tartalmát nem is annyira a hivatás szóval tudnám megnevezni. Inkább a munkában megtalált lelkes öröm ez, — mondja egy munkatárs. S valóban: a lelkipásztori munkatárs munkája az örömhír megélésének és továbbadásának egy speciális formája. Ennek szenteli az életét egy egyházközség szolgálatában.

Lelkes öröm másokkal együtt és másokkal dolgozni. Perszre ez állandó készenlétet jelent, ezért alapvető szükséglet, hogy a lelkipásztori asszisztens állandóan gondozza, ápolja saját lelki életét. Egy nagyvárosban rendkívül sok lehetőség van erre. Például lelkigyakorlatok, rekollekciók. De a saját egyház- községben, illetve a vezető csoporton belül is vigyázunk arra, hogy „ne csak adjunk, hanem kapjunk is", és így ez a lelkesedés állandó öröm marad. Ezért a heti koordinációs megbeszéléseken mindig szakítunk időt egymásra és önmagunkra is: ima, csönd, személyes és közös lelki beszélgetések a plébánossal. „Ez mindnyájunk számára végtelenül fontos" — vallanak a csoport tagjai.

Az egyházi év elején, szeptemberben pedig elvonulunk három napra, hogy plébánosunk vezetésével lelkigyakorlaton vegyünk részt. Plébánosunknak köszönhetjük, hogy ez is szerves része lett munkánknak. Ennek köszönhető részben, hogy a csoportunkban senki sem érzi megerőltetőnek a vasárnapi feladatokat. Ha estére el is fáradunk, nem érezzük terhesnek, mert megtaláljuk igazi örömünket a közösségben. Fontos az is, hogy, amit csoportjainkkal végeztetünk, mindig magunk is végezzük, mert így örömünk soha sem kerül „takaréklángra".

„Én személy szerint nagyon szerencsés helyzetben vagyok. Feleségem is teológiát tanul, így biztosított a közös érdeklődés. Együtt imádkozunk, együtt hallgatunk zenét, s a közös beszélgetéseink is igen fontosak. Együtt töltött bűnbánati napok vagy rekollekoiók is felejthetetlen élmények. Feleségem is ugyanazt az egyházközséget szolgálja önkéntes munkával. Tanulmányai befe79