Szolgálat 72. (1986)
Tanulmányok - Vass György: Az ember Jézus szemében
felemelése, megszentelése és az erkölcsi életben való megélése. Az „erkölcsi hasonlóság“ követelményét páratlan erővel fejezi ki a hegyibeszéd Máténál ^43-48). A bűn csak a hasonlóságot csorbítja, megmarad a természetben gyökerező istenkép, amely egyszerre hív és kötelez arra, hogy életünk és meg- szentelődésünk — hasonulásunk Istenhez — megvalósuljon. ii) A mai egzegéták szerint a Tér 1,26 főképp a világ feletti felelős uralkodásban látja az istenkép konkrét megvalósulását. Ehhez azonban az Újszövetségben az Isten országában, uralmában való részesedésünk kapcsolódik. Valójában az ember a legtévesebb ideológiákban is szerepelhet, mint „uralomra teremtett lény“. A félreértést csak a krisztusi „királyság“ és a szolgálat teológiája küszöbölheti ki. iii) Láttuk azt is, hogy az ember, mint „Isten képe“ már az Ószövetségben az ember közösségi, társat kereső és társadalmat alkotó természetével összefüggésben áll. Itt nyílik az út a Szentháromság teológiája felé: az ember méltósága valójában abban gyökerezik, hogy „abszolút" közösséget keres igazságban, hűségben, teljes odaadásban. Míg ezt testi-földi természete szintjén a házasságban, a családban és a nemzet sőt az emberiség egybekovácsolásá- ban próbálja megvalósítani, a krisztusi megváltás messze túlmutat minden földi és múlandó célkitűzésen. Az Isten belső háromságos közösségének ki- nyilvánítása az a nagy meglepetés, amivel az Újszövetség az embert megajándékozta. Közösség-vágyunk nem a párzás ösztönének szublimálása (Freud), nem a munkamegosztás és a munkaviszonyok fejleménye (Marx), vagy más gazdasági szükségszerűség gyümölcse (modern kapitalista teóriák), hanem a lét tökéletességében való részesedés (természetes istenkép) jele és az abszolút közösség elérésének ígérete Krisztusban. Befejező gondolat: a mai ember leginkább saját méltóságának koldusa. Az emberben már élő és kiteljesedést kérő istenkép teológiája olyan keresztény étel-ital, amelyre kortársaink milliói éheznek és szomjaznak. Vass György AZ EMBER JÉZUS SZEMÉBEN Amikor ennek a témának a kifejtésére felkértek, azt hittem, könnyű dolgom lesz. De hamarosan beláttam, hogy a kérdés nem is olyan egyszerű. A mai hívő de főképp a szakteológus hajlamosabb azon gondolkozni, hogy milyen Jézus a mi szemünkben, mint arról, hogy hogyan látott ő minket embereket. Jézust, ezt a csodálatos embert nap mint nap újra felfedezzük küldetésében, üzenetében (az Isten országa), sorsában (amely a keresztfán végződött), megdicsőülésében (... harmadnapon feltámadott) és végső fokon istenemberi ki11
