Szolgálat 70. (1986)

Tanulmányok - Nemesszeghy Ervin: Barátság Istenne! - Barátság emberrel

4. C. S. Lewis a barátságról

A híres anglikán író, C. S. Lewis (1898—1963) a négy szeretőiről írt könyvében (The Four Loves, Fontana, London 1969), külön fejezetet szentel a barátságnak (phM-i'a — amicitia). Elöljáróban megjegyzi', hogy a mai korban mostoha lett a szeretetnek ez a fajtája. Régen az emberi szeretet legboldogabb és leg- kieíégítőbb formájaként, az emberi élet koronájaként becsülték. Most sokan mellékesnek, elhanyagolhatónak tartják, olyan valaminek, ami legfeljebb az ember szabad idejének kitöltésére szolgálhat. Ennek a ténynek a magyarázására négy okot sorol fel: a) Kevesen tapasztalják meg, mert a legkevésbé természetes, azaz a legkevésbé ösztönös, biológiai és szükséges szeretet,

b) A romantioizrrvus, melynek hatása még ma is érezhetó, annyira felmagasztalta az érzelmeket és az erósz-t, hogy sokak számára a barátság a szerelem szegényes pótlékának tűnik. Ismert Lord Byron mondása: „A barátság szárnya- szegett szerelem.“ c) A kollektivizmus nehezen tűri meg a barátságot, mert az az embereket személyiségük legegyedibb síkján egyesíti. Következésképpen a barátság visszatartja az embereket a tömegmentalitástól, sőt annak ellensége, mert szelektív. Ha valaki kijelenti: „ezek a barátaim“, bennfoglal- tan azt is mondja: „a többiek pedig nem barátaim.“ d) A mái ember rossz szemmel nézi a barátságot, mert homoszexuális kapcsolatot gyanít benne. (Ha a barátság két különböző nemű személy között áll fent, akkor a gyanú kifejezett szexuális kapcsolatra vonatkozik.)

C. S. Lewis a barátság következő jellegzetességeit hangsúlyozza:

a) A barátság a legkevésbé féltékeny szeretet, mert a legkevésbé kíváncsi. S nyugodtan hozzátehetjük, hogy a legkevésbé birtoklásra beállított kapcsolat.

b) A szeretet fajtái 'közül a legkevésbé biológiai vagy ösztönös. Az egyén is, a közösség is meg tud lenni nélküle, ellentétben a társas összefogással és együttműködéssel, amely mind az egyén, mind a közösség számára elkerülhetetlenül szükséges.

c) A barátság alapja a közös érdeklődés, az azonos elvek, igazságok és ízlések birtoklása. Amikor bizonyos személyek megosztják maguk között felfogásukat, megszületik a barátság. C. S. Lewis elfogadja Emerson véleményét, hogy a barátság számára a lényeges kérdés ez: „Látod azt az igazságot, melyet én látok?“. Vagy talán még inkább: „Fontos-e számodra az az igazság, amelyet én fontosnak tartok?“ Ezért van az, hogy a művészek önkéntelenül is úgy ábrázolják a barátokat, mint akik egyazon irányba néznek, kifejezve közös érdeklődésüket, — ellentétben a szerelmesekkel, akik legtöbbször egymást nézik.

d) A barátság szexuális kapcsolattá válhat és fordítva.

e) A barátság hasznos lehet a társadalomban: tudomány, művészet, vallás, illetve ezek intézményei, leggyakrabban barátok kis csoportjaiban valósulnak meg először. Ugyanakkor a barátság káros is lehet: államellenes összeeskü8