Szolgálat 70. (1986)

Eszmék és események - Keresztény szabadság és felszabadítás (Szabó Ferenc)

megváltoztatni a gazdasági-társadalmi viszonyokat, hogy az embert szolgálják. A struktúrák és a technikai szervezetek elsőbbségét valló anyagelvűség nem valósíthatja meg az igazságos társadalmi rendet. Ugyanakkor hangsúlyozni kell: az emberi szabadság és a szív megtérésének követelménye egyáltalán nem teszi fölöslegessé az igazságtalan rendszerek megváltoztatását. így tehát teljesen jogos, hogy mindazok, akik a gazdasági vagy politikai hatalom birtokosai részéről elnyomást szenvednek, törekedjenek - erkölcsileg megengedett eszközökkel — olyan struktúrák és intézmények létrehozására, amelyekben a jogokat valóban tiszteletben tartják. De igaz marad az elv, hogy az egészséges társadalom feltétele az erkölcsiség és a becsületesség. így tehát egyszerre kell törekedni a szívek megtérésére és a struktúrák megváltoztatására. A bűn ugyanis elsősorban akarati tény, és csak másodsorban beszélhetünk „társadalmi bűnökről“, amennyiben a személyes bűnök igazságtalan helyzeteket, struktúrákat hoznak létre.

3) Az előbb ismertetett alapelveket és ismérveket kell alkalmaznunk a cselekvési irányelvek meghatározásánál, nevezetesen a szabadság-felszabadítás témakörében. A dokumentum néhány példát sorol fel: — elítélendő mind az erőszak alkalmazása a felszabadításnál, mind pedig az alkotmányos demokráciák által biztosított jogok gyakorlati korlátozása. Az egyház elveti az osztályharc elméletét és gyakorlatát; nem az ellenfél megsemmisítésére törekszik, hanem a párbeszédet és a kölcsönös megértést keresi. Az igazságtalan helyzetek megváltoztatásához mély reformokra van szükség; a nem igazolható kiváltságokat el kell törölni, de óvakodni kell a forradalom mítoszától, amely nem válogat az eszközökben és nemegyszer totalitarizmushoz vezet. A világos és tartós zsarnokság megszüntetésére csak végső megoldásként lehet a fegyveres felkeléshez folyamodni, ahogy VI. Pál tanította a Populorum p r o g r e s s i o - ban; úgy tűnik azonban, hogy az új helyzetben a technika fejlettsége és az erőszak következményei miatt — a passzív ellenállás jobban megfelel az erkölcsi elveknek. Mindenesetre: sem a felkelők, sem a hatalmon levők nem alkalmazhatnak olyan erkölcstelen eszközöket, mint pl. a lakosságra nézve káros megtorlást, a kínzást, a terrorizmust és a kiszámított provokációt a népi tüntetések elfojtására. Hasonlóképpen erkölcstelenek a rágalmazási kampányok.

Nem az egyház pásztorainak a feladata, hogy közvetlenül beavatkozzanak a politikába; ez a keresztény világiak hivatása. Nekik kell elköteiezniök magukat, hogy a világot ténylegesen Krisztus akarata szerint rendezzék, és igazságosabb életkörülményeket teremtsenek, hogy így az evilági felszabadulással az emberek könnyebben eljussanak az üdvösségre. Az üdvösség természet- feletti rendjét és az evilági rendet meg kell különböztetni, de nem kell szétválasztani: Isten egyetlen üdvösségtervét kell figyelembe venni, aki mindent össze akar foglalni Krisztusban.

Az instrukció 5. fejezetének 2. paragrafusa arról szól, hogy a kifejtett elvek alapján, a szeretet föparancsa szellemében miként lehet kidolgozni és meg79