Szolgálat 70. (1986)
Tanulmányok - Gerda Hampel - Claudia Teichert: A feleségem a barátom
- a házastárs — tűzön-vízen át bizonyította barátságát és újra és újra bizonyítani 'is fogja, a halálig. Ami szépet-jót tehát a barátságról elmondani lehet, az a házasságra is érvényes. Természetesen a házasság több, mint barátság, de az a legkevesebb, hogy barátság legyen — nehéz időkben is. Greely, az amerikai pap-pszichológus, meg éppen azt ajánlja, hogy a házastársak közös életét a „barátság“ alapfogalmával jelöljük. Ez a házasságban azt is jelenti, hogy a házastársak nem lehetnek olyan értelemben egymás rabjai, hogy ne szentelhetnének egy kis időt saját kedvteléseiknek, barátaiknak. Az meg egyenesen 'kivánatos, hogy mint házaspár más házaspárokkal eleven baráti kapcsolatot ápoljanak. De feltétlenül mondjanak le mindenféle könnyed udvarlásról, mert az joggal váltja ki a házastárs féltékenységét. A barátságba egyébként a felnőtt gyermekek is bevonhatók. Nagyon elmélyült, sikeres barátság alakulhat ki a két nemzedék tagjai között! Közös célok A legfontosabb mindenesetre az marad, hogy az életcélt, az életvitelt és más, jelentősnek tartott dolgokat illetően azonos állásponton legyenek. A barátság ugyanis a szellemi-lelki egyetértésből, hasonló érzületből és azonos életelvekből fakad. Figyelembe kell vennünk, hogy e szavaknak — barát, barátnő — napjainkban más értelmük is lehet. A férj szeretőjét éppenúgy „barátnőnek“ nevezik, miint teszem azt, a házaspárral mint olyannal barátságot tartó nőt, minden szexuális kapcsolat kizárásával. Miért alakulhatott ki ez a szóhasználat? Talán azért, mert túl kevéssé van a tudatunkban — és ennek megfelelő a magatartásunk is -, hogy a házasságkötés után is megmarad a férfi, a nő házastársa barátjának, barátnőjének. Hogy barátokként évődhetnek egymással, játszhatnak, mehetnek moziba, táncolni vagy éppen templomba. Hogy nem kell mindig a házi gondokkal, a gyerekekkel, a foglalkozási teendőkkel törni magukat: éppen úgy, mint házasságkötésük előtt; egy kicsit fecseghetnek, gondtalanul együtt szórakozhatnak. Mint a barátok szoktak. Aki erre nem gondol, vagy ezt éppen tilosnak, meg nem engedettnek tartja, az lelkiismeret- lenüi megsérti házastársát és házasságukat. Isten barátságával Túl nagy elvárásokkal tehát ne terheljük meg a házasságot. Kívánjuk a fiatal pároknak: maradjatok jóbarátok! El ne veszítsétek a derűt és a vidám közösségi légkört a mindennapok stresszhatásai közepette. Az egymás kegyeiért való versengésben nem kell változásnak következnie az esküvő után. Hogy mi a barátság, azt már házasságtok előtt megtapasztaltátok. A házasságban legyetek még jobb barátokká! A barátság mintája, amelyhez igazodtok, mindig fiatalkorotok barátkozási módja legyen. — Az életre szóló elkötelezettség így igazán nem „félelmetes"! 57
