Szolgálat 70. (1986)

Tanulmányok - Szentmártoni Mihály: A barátság lélektanáról

elten. Persze, közös ellenség i's összehozhat két embert, de ezt a kapcsolatot aligha lehet barátságnak nevezni. 3. Kölcsönös bizalom. — Ez magas fokú bizalmat jelent. Azt azon­ban nem, hogy teljesen lemeztelenítik egymás előtt telküket. Magában fog­lalja a hűséget. Nem létezik tehát időzített, vagy próba-barátság. Természeté­nél fogva életre szóló hűségre törekszik. Aki nem képes a hűségre, éppúgy alkalmatlan a barátságra, mint a szerelemre. A hűség azonban nem csupán Isten adta tehetség, hanem tudatos törekvést tételez fel. A barátság könnyeb­ben átvészeli a fizikád távollétet, mint a szerelem, mert továbbra is megmarad­hat mint egzisztenoiális dialógus. Az igazi barátság „gyümölcseiről“ nemcsak a könyvtárakat kitevő irodalom tanúskodik, hanem a mindennapi étet is. Ezért itt most nem foglalkozunk ve­lük. Csak néhányat szeretnénk megemlíteni. — A barátság által gyarapítjuk élettapasztalatunkat. — Ha egy barátság csak arra Irányul, hogy saját magát csodálja, akkor nagyon 'közel áll a kudarc veszélye. Vagyis az igazi, gazdagító barátságok oélja sohasem maga a barátság. Az a másvalami, aminek szolgá­latában áll a barátság, lehet a művészet, a tudomány, a filozófia, a teológia, vagy harc egy jobb világért, együttműködés az emberek szolgálatában stb. Hasznos felidézni, hogy a szerzetesrendek rendszerint baráti körökként indul­nak, olyan emberek kis csoportjából nőnek ki, akiket egy közös cél ihlet és fűz egybe. A barátság buktatói Elég gyakran lehet hallani panaszkodó embereket, hogy nincs barátjuk, vagy elhagyta őket „legjobb barátjuk“. Miért képtelen valaki baráti kapcsola­tokat kialakítani, vagy miért buknak meg barátságok? Lélektani síkon ennek több oka is tehet. A barátság egyik legveszélyesebb buktatója a neurotikus szere­tet-igény. Ez olyan emberek esete, akik csak kapni tudnak. Megnyilat­kozik több formában. „Én téged végtelenül szeretlek, ezért neked is hasonlóan kell szeretned engem!“ Az ilyen kijelentések üzenete valószínűleg ez: „Szeret­lek, mert szükségem van rád!“ A féltékenység is neurotikus szeretet-igényre vall. Vagy amikor együttlétkor a beszélgetés metakommunikációvá válik, azaz mindig maga a barátság a téma, azt magasztalják, vagy állandóan bizony­gatják, Ismételten azon kéjelegnek, milyen jó is az, hogy ők ketten barátok. Buda Béla erről így ír: „A barátság hangoztatása, az érzelmi érdekeltség vagy a szerelem kimondása nagyon gyakran megtörténik a kapcsolatokban, a sza­vaknak gyakran nagy fontosságuk van, és megnyitják az utat az őszinte és bizalmas párbeszéd számára. De a kapcsolat fejlődésének a szavak általában nem hű tükrei. A szavakban túl sok a tudatosság és a szándék, gyakran a szóval önmagát is félrevezeti a beszélő, és a másik számára akaratlanul is téves információkat közöl. Komoly önismeret és önelemzés! gyakorlat szük­séges ahhoz, hogy valaki tisztán lássa, hogyan is viszonyul ő a másikhoz, és 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom