Szolgálat 69. (1986)

Eszmék és események - Egy esztendő szeretet-szolgálatban (E. Sz.)

vetlen, felelős találkozás által. Rendszerint a fiatal ember önismerete, valóságérzéke, embersége is nagyot fejlődik. Az az esztendő az életnek valóságos próbaéve.

Alatta a vállalkozó a szervezet „dolgozója“: élvezi a szokásos biztosításokat, szabadságot, teljes ellátást, és havi 1.500 schilling zsebpénzt kap.

A munkára - egyre többen - főleg olyanok jelentkeznek, akik tudatosan vagy tudatuk alatt tartalmasabb, értelmesebb, a szeretetben boldogabb élet után vágyakoznak. Sokan örülnek, hogy kitörhetnek a karrierhajszából és a mindennapok szűk kereteiből. A fiatalokban megvan az igény, hogy végre egész erejükkel, egész idejük felhasználásával álljanak mások rendelkezésére. Ez pedig a legegészségesebb középút a modern ipari-gazdasági struktúrában való elnévtelenedés — illetve az abból való végletes kitörés: a hippik távlat- talan, parazita létmódja között. Egyéb előnyök: a fiatal a szeretet gyakorlása közben nyeri el — jó értelemben vett — önállóságát a szülői háztól. Sokan bizonytalanok, milyen pályát válasszanak, mire alkalmasak. Az esztendő nemcsak időnyerés, de hasznos felvilágosítással is szolgál. Újabban egyeseket a munkanélküliség réme is késztet a vállalkozásra (bár ez nem a legjobb ajánlólevél).- „Elegem volt a tizenkét évi tanulásból. Végre cselekedhettem is. Jó volt az öntevékenység és az a tudat, hogy használhatok másoknak!" — „Ápolónő akartam lenni, de féltem: nem jól választok. Tudok-e az emberekkel bánni? Feltalálom-e ott magam? Merjek-e vállalni felelősséget életekért? Ez az év megnyugtatott és fel is készített hivatásomra.“ — „Elkezdtem tudatosan, emberhez méltóan élni.“ — „A munkaév hely- és állásváltoztatást jelentett számomra. Ez pedig: találkozást emberekkel, szembesülést problémákkal. Megismerkedtem képességeimmel és korlátáimmal. Most már szüleim is látják, hogy igenis alkalmas vagyok ilyenféle hivatásra, sőt örülnek, hogy megmaradok benne. Most már így beszélnek: ,Nem a pénz számít, hanem hogy boldog légy a munkádban1.“ — „Eddig nem sejtett képességeim napvilágra jöttek. Megmaradok az embersegítő munkában! Megszabadultam a profit-hajszától, mely vakká, süketté, környezetünk felé közönyössé tesz.“ — „Emberek felé fordulni: eddig ez hiányzott nekem! Megtapasztaltam, hogy szükség van rám. Egész emberségemmel mások rendelkezésére állhatok, ahogy Szent János írja: ,Ezt az üzenetet halljuk kezdettől fogva: Szeressük egymást!'“

Az FSJ szervezet nem egyszerű „munkaközvetítő“. Tudatosan és ügyesen készíti elő és szervezi meg a szolgálatot.

A jelentkezőket személyes beszélgetésre, ismerkedésre hívja. Főleg arra ügyel, van-e a fiatalban bizonyos személyi szilárdság, a várt munkaévvel szembeni elvárásai józanok-e. Vállalkozása nem csak egy képzelt „jobb világba“ való menekülés-e.

A felvétel után két hetes előkészítő kurzus következik, bennlakással. A kurzus központjában az önképző-edzés áll: „Aki önmagával nem tud mit kez77